Néhány dolog, amit illik tudni az ELTE-ről!

Hónapok, esetleg évek óta jársz az ELTE-re, rengeteg vizsgán, szigorlaton vagy túl, de elbizonytalanodsz, ha egyetemünk névadójáról kérdeznek? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az ELTE-ről!

Mindannyiunkkal előfordul, hogy a hétköznapi rohanás, gyakorlatok, szemináriumok és zh-k között a napi rutin részévé válik, hogy az ELTE-re járunk, és közben megfeledkezünk az olyan triviálisnak hitt kérdésekről, mint például ki is egész pontosan Eötvös Loránd, hogyan került az egyetem a mai helyére, vagy ki volt Trefort Ágoston.

Néhány éve terjedt interneten az a videó, melyben ELTE-s és BME-es hallgatóknak tettek fel – amellett, hogy „mikor volt a második világháború”, és „mi történik, ha leejtünk egy tollat a Holdon” – a fent említettekhez hasonló műveltségi kérdéseket. Kiderült, a válasz nem is jön olyan könnyen, mint várnánk.  Persze, hasonló lenne a helyzet általános és középiskolák esetében is, de az érettségi előtt álló diákokkal szemben nem támasztanak olyan magas elvárásokat, mint a „a leendő értelmiségiekkel” szemben.

Természetesen nem célunk történelem vagy fizika órát tartani, sem műveltségi vetélkedőre felkészíteni, de a kellemetlen helyzetek elkerülése érdekében összegyűjtöttünk néhány olyan információt, melyet nem árt, ha tudunk egyetemünkről. :)

  • Az ELTE hazánk legrégebbi, folyamatosan működő egyeteme.
  • Egyetemünk alapítólevelét Pázmány Péter – esztergomi érsek, a magyarországi jezsuita rend kiemelkedő alakja – adta ki 1635. május 12-én. Ezzel az esztergomi érsekek akkori székhelyén, Nagyszombat városában, egy két fakultásból (bölcsészet és teológia) álló egyetemet hozott létre, mely nem felelt meg a négy karból álló univerzitás fogalmának, így – az egyébként Habsburg ellenes – VIII. Orbán pápa nem hagyta jóvá a magyar prímás egyetemalapítási tervét. II. Ferdinánd azonban felruházta azokkal a jogokkal, melyekkel a birodalom nagy egyetemei rendelkeztek, így 1635. november 13-án megkezdődhetett a tanítás a nagyszombati Egyetemen.

  • Az Egyetemet Mária Terézia költöztette át a budai királyi palota épületeibe (1777-ben), majd fia, II. József helyezte át az Egyetem székhelyét a Budai Várból Pestre (1784-ben).
  • Az 1848. március 15-i forradalom során is jelenetős szerepet játszott Egyetemünk.
    Sok hallgató csatlakozott Petőfi Sándorhoz, majd március 17-én az egyetemi ifjúság nyilvánosságra hozta kilenc pontból álló reformkövetelését, májusban pedig nagyszámú jogász- és mérnökhallgató lépett be honvédzászlóaljakba. Történelem kedvelőknek érdekes lehet bejárni a forradalom helyszíneit, melyek az Egyetem térről gyalog könnyen megközelíthetők, így például a Pilvax kávéház, a Pilvax köz 1-3. szám alatt, vagy a Landerer és Heckenast nyomda épülete, mely ma az Astoria és a Ferenciek tere között található.
  • Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter nevével és szobrával a bölcsészhallgatók találkoznak leggyakrabban. Trefort fontosnak tartotta orvosi- és természettudományok fejlesztését, így minisztersége idején (az 1870-es 80-as években) a budapesti Tudományegyetem az ország szellemi központjává vált.

  • A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club – ismertebb nevén BEAC -, az egyetem máig is működő sportegyesülete, több mint 115 éve, 1898-ban alakult meg.
  • Az Egyetem 1950-ben vette fel Eötvös Loránd nevét.
    Báró Eötvös Loránd, világhírű fizikus, a heidelbergi egyetem természettudományi karán tanult. A felületi feszültség mérésére kidolgozott új módszere Eötvös-törvényként lett ismert, később pedig megszerkesztette torziós ingáját, mely a gravitációs tér térbeli változásának mérésére alkalmas. Emellett a budapesti Tudományegyetemen is tanított és az 1890-es években vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Ő alapította az Eötvös József Collegiumot édesapja emlékére (1895-ben).
  • Az egyetem hallgatói az 1956. október 23-i forradalomban is aktívan részt vettek.
    1956 tavaszán az egyetemi élet helyreállításához szükséges reformokról tárgyaltak az egyetemi vitaeseteken, majd megkezdték a forradalom híres újságja, az Egyetemi Ifjúság szerkesztését.

  • Az ELTE több száz éves fennállása alatt olyan ismert személyek tanítottak az egyetemen, mint Jedlik Ányos, a dinamó feltalálója, Kitaibel Pál botanikus, Frank Ignác neves jogász, Garay János költő, Pauler Tivadar büntetőjogász, Semmelweis Ignác szülész-nőgyógyász, vagy Babits Mihály.

Forrás: Szögi László: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben, Budapest, 2010

Képek: telegraph.co.uk, budapest-foto.hu