Mindenki másképp csinálja – HÖK elnökök a PART feszten

Kedden a Corvinus Egyetemi Napok keretében szervezett Part fesztiválon ültek össze egy beszélgetésre a négy nagy budapesti egyetem HÖK-elnökei: Zaránd Péter (ELTE), Kocsa Norbert (BCE), Vámosi Péter (SE) és Daku Dávid (BME). Szó esett az októberben érkező kancellárokról és a nagy budapesti összegyetem tervéről is.

Első körben a hallgatói önkormányzatok közötti különbségek okait járták körül. A Corvinus HÖK-elnöke, Kocsa Norbert azt emelte ki, hogy a HÖK-ök felépítésére a legnagyobb hatással a hallgatói kultúra, a hagyományok és a “szervezeti beidegződések” vannak, a cél azonban mindig közös, a hallgató képviselete. Zaránd Péter ELTE EHÖK elnök ehhez még hozzátette: fontos, hogy a hallgatói önkormányzat gyorsan tudjon reflektálni a problémákra, és gyorsan tudjon változni, ha szükséges; ez az ELTE hallgatói képviselet szervezeti működésének egyik legfontosabb célja. Daku Dávid, a BME hallgatói képviselet megbízott elnöke úgy fogalmazott: a törvény adta keretek között 20-25 éve az egyetemek az intézmény vezetésével közösen mozdultak el a hallgatói önkormányzatiság felé, és “ez azóta egy mederben halad, fejlődik”. A Semmelweis HÖK-elnöke, Vámosi Péter a különbségekre rámutatva elmondta, azért is különböző a hallgatói önkormányzatok felépítése (akár a hivatalos nevük is), mert a mögöttük lévő egyetemek is különbözőek: míg a Semmelweis Egyetem önálló arculatát a tudományterülete adja meg, az ELTE-n széles a spektrum, számos egymástól eltérő kar működését kell koordinálni.

A kancellári rendszerrel kapcsolatban nagyjából egyetértés volt a felek közt. Vámosi Péter úgy fogalmazott: kíváncsian várják, hogy milyen tartalommal fogja megtölteni a kormányzat azokat a jogköröket, amiket a kancellár kezébe ad. “Azt hiszem, azokkal a célokkal nem feltétlenül lehet vitatkozni, amit megfogalmaztak, mint indoklást: hogy hatékonyabbá kell tenni a gazdálkodást. […] Hogy helye lehet egy ilyen vezetőnek, azzal nehéz vitatkozni” – mondta az SE HÖK-elnöke. Hangsúlyozta, nagyon sok fog múlni azon, hogy kiket neveznek ki, és mennyire akarják átvenni a döntési jogköröket is. Zaránd Péter azt hangsúlyozta: nem csak gazdasági terület, hanem igazgatásszervezési terület is, amit a kancellár művelni fog. Az ELTE-vel kapcsolatban úgy fogalmazott: az egyetem gazdálkodása kiemelkedően konzervatív, és nem hiszi, hogy komoly változást fog jelenteni a kancellár megjelenése az egyetemen. A kancellár személyét várják, és remélik, hogy egy jó vezetői partner lesz, akivel együtt tudnak működni. Daku Dávid ehhez még hozzátette: a legnagyobb probléma a négy egyetemen, hogy szeptember elsejével mégsem nevezték ki a kancellárokat, így mindenhol bizonytalanság tapasztalható.

A beszélgetéssel egy időben tartotta nyitóülését a Felsőoktatási Kerekasztal. Zaránd a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban elmondta: reményeik szerint módosítják a 2007-es térítés és jutattási kormányrendeletet, amely egyértelműen elévült, és évek óta szükség lett volna a módosítására. A duális képzés lehetősége is felmerült, ezzel kapcsolatban az EHÖK elnök úgy fogalmazott: ha meg is valósul, várhatóan nem igazán fogja érinteni az ELTE-t, legfeljebb kis mértékben az IK-t és a TTK-t. Nem így a Műegyetemen: Dakó szerint ha bevezetik, a BME-n teljesen át fog szerveződni minden, hiszen az egész ipar elméletileg nagyon befogadóképes, főleg a gépészmérnökök, villamosmérnökök, informatikusok, közlekedésmérnökök esetében. A gondolat és ötlet jó, bizakodva várják – fogalmazott.

Végül a nagy budapesti összegyetem ötlete is szóba került, amiről nem volt jó véleményük az elnököknek. Vámosi szerint ezeknek a híreknek az alapja leginkább az, hogy fellebegtessenek valamit, amiből ha kevesebb is valósul meg, “mindenki elégedett lesz, hogy nem az összes budapesti egyetemet vonták össze, hanem csak egyik szűnt meg”. Zaránd szerint sokkal inkább abban a paradigmában kellene gondolkodnia a magyar felsőoktatás kormányzatának, hogy megneveznek jól működő intézményeket, kiváló szakokkal, és megneveznek olyanokat, amelyek nem működnek jól. Véleménye szerint az ELTE, a BME, a BCE és az SE az első kategóriába esik, ezért indokolatlannak tartja a felreppenő híreket. Amennyiben a kormányzat strukturálisan nyúlna hozzá a magyar felsőoktatás intézményrendszeréhez, valószínűleg azokat az intézményeket kellene vizsgálni, amelyeknek a papírjai, vagy sokkal inkább képzései nem feltétlenül értékesek, a munkaerőpiac kevésbé fogadja be őket. Ha ezeket a mutatókat nézzük, akkor ennek a négy intézménynek nincs félnivalója, sem most, sem a következő években – fogalmazott Zaránd.

Kép: sikerado.hu