„Az egyetem marad, bármi történik körülötte”

Február 22-én az ELTE ÁJK-n tartották a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának közgyűlését, ahol a jelenlévők a felsőoktatás elmúlt hónapjainak értékelése mellett a hallgatói érdekképviselet jövőbeli célkitűzéseit is lefektették.

A hagyományoknak megfelelően a fogadó intézmény hallgatói önkormányzata szervezte, és HÖK-elnöke (így ezúttal az ELTE EHÖK elnöke, Zaránd Péter) vezette le a közgyűlést. A jelenlévő közgyűlési tagokat, az elnökséget és a felügyelőbizottság tagjait dr. Mezey Barna, az ELTE rektora és a Magyar Rektori Konferencia elnöke köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás stratégiájának kialakítása sürgető feladat, amelyet a hallgatói és oktatói, egyetemi érdekképviseleteknek együtt kell elvégezniük. Fékezve az esetleges heves politikai megfontolásokat, a szakmai megfontolások, a minőség elsődlegességének szem előtt tartásával kell átalakítani a magyar felsőoktatást. A rektor reményét fejezte ki az oktatás jövőjével kapcsolatban, mondván, hogy „az egyetem, az universitas eszméje a körülötte lévő politikai gondolkodástól függetlenül mindig meg tudta őrizni magát. Az egyetem marad, és erős marad, bármi is történik körülötte. A minőségből pedig nem engedhetünk.” Felhívta a hallgatói érdekképviseletek figyelmét arra, hogy a tisztaság, átláthatóság, jól szabályozottság mentén kell működniük, hiszen így lehet igazán erős a HÖK, és így segítheti az oktatókat is.

http://youtu.be/dSifCwgz8b4

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnökségi tagok beszámolóit, ezt követően pedig Kiss Dávid elnökhelyettes vázolta fel a felsőoktatás jelenlegi helyzetét és az elmúlt hónapok eseményeit. Elmondta, hogy az elmúlt időszak nyugodtnak volt nevezhető, ez azonban azt is jelenti, hogy a reformok az országgyűlési választások utánra tolódnak, hiszen a kormányzat a választások előtt valószínűleg kerüli a nagy társadalmi vitát kiváltó felsőoktatási átalakításokat. A hivatalos, HÖOK által is elfogadott felsőoktatási stratégia megtárgyalását egyelőre a kormány későbbre halasztotta, ennek megfelelően jelenleg a rektorválasztás, a nyelvvizsgák rendszere és az intézményakkreditáció a régi szabályok szerint működik. Megújításra került viszont a HÖOK és a kormány részmegállapodása, amely a 16 „nemkívánatos” szak állami férőhelyeinek elosztását tartalmazza. A felvételi eljárás rendben lezajlott, a határidőket sikerült betartani.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal kapcsolatban szárnyra kapott híreket eloszlatva elmondta, hogy a szervezet ENQA-tagságát nem függesztették fel – bár tényleg vannak nemzetközi aggályok az MAB kormányzathoz való viszonyával kapcsolatban, egyelőre csak monitoreljárás indult vele szemben, azaz az ENQA csak megfigyeli az eseményeket. Ez természetesen a magyar diplomák elfogadását, elfogadottságát semmiben nem érinti.

A közelgő európai parlamenti választásokkal kapcsolatban Kiss Dávid beszámolt az ESU által indított kampányról, amelynek keretében elfogadtak egy tíz pontos nyilatkozatot, amellyel Európa-szerte az egyes országok hallgatói érdekképviseletei megkeresik a választáson induló képviselőket. Ha a megkeresett képviselők a tízből legalább hét pontot elfogadnak, és aláírják a nyilatkozatot, akkor hallgatóbarát képviselőknek tekinthetők. Ezt a kampányt itthon a HÖOK fogja lebonyolítani.

A parlamenti választásokkal kapcsolatban is egy hasonló programot terveznek – egy hasonló nyilatkozatot szeretnének összeállítani, és tető alá hozni arról egy egyeztetési tárgyalást az országos listát állító pártok vezetőivel. Az is elképzelhető, hogy Budapesten egy oktatáspolitikai fórumot szerveznek, ahol egy asztalhoz ül a HÖOK a pártok vezetőivel és szakértőkkel, megpróbálva közös nevezőre jutni a magyar felsőoktatás jövőjéről.