Egy asztalnál az EHÖK és a Hallgatói Hálózat

Mi a hasonlóság a felsőoktatás remélt reformjában, és a megszületett törvényben, illetve a Hallgató Hálózatban, és a ELTE Hallgatói Önkormányzatában? Hasonló célok, eltérő eszközök.

A Gazdasági Rádióban beszélgetett Walter Richárd, a Hallgatói Hálózat képviselője és Kalina Gergely az ELTE EHÖK elnöke.

Különbségek bőven vannak:

A Hallgatói Hálózat szerint az hívta életre a szervezetet, hogy a hallgatói önkormányzatok eredményei elégtelenek voltak. Ezzel részben Kalina Gergely is egyetértett, bár hozzátette, a lépések számával és jellegével nem volt probléma, és fontos változásokat sikerült kivívniuk. „Nem felejthetjük el, hogy a Hallgatói Önkormányzat egyfajta intézmény, és mint intézmény a szabályokat be kell tartania, ezért nem nyúlhat olyan eszközökhöz, amiket például a Hallgatói Hálózat használhat. Ide tartozik az is, hogy nem nyilvánulhat meg radikálisan.” – világított rá az EHÖK elnöke.

[bquote] A kormányzat háttértanulmányokat ígért a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban, de  ezeket soha nem láttuk. Ezért joggal gondoljuk azt, hogy előkészítetlenek voltak a döntések. – Kalina Gergely, EHÖK elnök [/bquote]

Hallgatói Fórumok itt is, ott is

ELTE-s Hallgatói Önkormányzat adott már ki közleményt arról, hogy a korábbiaknak megfelelően segíti Hallgatói Fórumok szervezését. Ez már csak azért sem lehet meglepő, mert októberben, egyetem-szerte fel-fel tűntek a különböző HÖK által szervezett hallgatói fórumok. Bár tény, ekkor a HaHa még nem volt ennyire aktív, és a törvény megszületése előtti hetekben, hónapokban szervezett fórumokon nem állt a Hallgatói Önkormányzatok mögé. Pedig akkor egy, még készülőfélben lévő- és nem egy kész Felsőoktatási Törvényről beszélgettek a résztvevők.

Mindazonáltal Kalina Gergely elmondta: „Nagyon örülünk annak, hogy újra sikerült felkelteni a hallgatók érdeklődését. Ismét fogunk hallgatói fórumokat szervezni, amiken szívesen látjuk a HaHa résztvevőit is.” A HÖK természetesen a továbbiakban is kész arra, hogy összefoglalja, és továbbítsa a hallgatók véleményét a kormányzat számára.

Keretszámok – a folyamat vagy az ütem?

Kalina Gergely szerint, a keretszámok bírálásának fő oka az átmenet nélküli csökkentés, ami rendkívül komoly társadalmi feszültségekhez vezethet. Ezt a Hallgatói Hálózat aktivitásának növekedése határozottan mutatja.

Hozzátette, ebben a formában a folyamat helyességéről nehéz nyilatkozni. Ez akkor lenne lehetséges, ha ténylegesen kutatták volna ezt a területet. Ezt vagy nem tették meg, vagy az eredményeket nem tárták a nyilvánosság elé. Walter Richárd elmondta, a Hallgatói Hálózat nem csak a gyorsított eljárást támadja, hanem magát a keretszám csökkentést is. „Nagyon sokszor hallottunk olyanokat, hogy itt nemzeti középosztály épül. Most ezt a nemzeti középosztályt tökéletesen mutatják ezek a keretszámok. Itt annyira nemzeti középosztály épül, hogy a leszakadó rétegeket teljesen kizárják ezekkel a keretszámokkal a felsőoktatásból.” – mondta Walter.

Felvételen kívül a résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi képzési paletta miatt a keretszámok átgondolása teljesen jogos.

[bquote] „Minket nem érdekel, hogy a kormányzat a minőségi felsőoktatásra honnan teremti elő a szükséges pénzeket.” Kalina Gergely [/bquote]

Diákhitel 2 és önköltség – kéz a kézben

A HaHa képviselője teljesen az új hitelkonstrukció ellen érvelt. Véleménye szerint, „a pályakezdőknek egyáltalán nem virágoskert az életük és -e mellé még bejön egy diákhitel visszafizetés… én is diákhitelből éltem, és azt a megélhetésre, albérletre, ételre költöttem, emellett pedig örültem neki, hogy nem kellett fizetnem a tanulmányaimért.”

Kalina Gergely nem ítélte el ennyire a konstrukciót. Szerinte, „nem ezzel van alapvetően a baj, hanem sokkal inkább azzal, hogy a költségtérítés helyett az önköltség fogalmát vezették be, amit a felsőoktatás egy komoly áremelésre használt ki. A diákhitel kettőből ezért sokkal komolyabb összegeket kell megfinanszíroznia a hallgatóknak, mint egy évvel ezelőtt.”

Egy ponton mindketten egyetértettek abban, hogy mivel nem értenek egyet: azzal, hogy a hallgatók többségének rögtön hitel visszafizetéssel kelljen megkezdenie az életét.

A tandíj gondolatát körbejárva azonban már nem volt ilyen nagy összhang. Míg a Hallgatói Hálózat ragaszkodik ahhoz, hogy a befizetett tandíj – vagy önköltség, nevezzük akárminek is, mindenestre nem magától a gondolattól idegenkednek – maradjon az egyetemeknél, tehát ne olvadjon be a központi állami büdzsébe, addig az EHÖK elnöke ennek az elméletnek a buktatóira hívta fel a figyelmet. „Hiszen ezt az elvet bármelyik ágazatban meg lehetne valósítani, így a centralizált gazdálkodás mikro, makro rendszerekre esne szét.” Hozzátette, kétli, hogy a kormányzat vagy a HaHa ebben gondolkodna.

[bquote] „Mi elsősorban a minőségi felsőoktatásban gondolkodunk, ennek pedig az az alapja, hogy a kormányzat nem sajtolja ki az egyetemekből a pénzt.”Walter Richárd [/bquote]

Ami röghöz kötés néven híresült el:

Walter Richárd a mentalitásban látja a röghöz kötés a fő problémáját. Kötelezik a hallgatókat valamire – jelesül a magyarországi munkavállalásra – aminek a lehetőségeit nem teremtik meg. Véleményük szerint „ez a hallgatói szerződés nem arra lesz jó, hogy a Magyarországon tanulók itthon is akarjanak dolgozni, hanem arra, hogy ne is akarjanak Magyarországon tanulni.”

Végül Kalina Gergely némi nemzetközi kitérővel zárta a beszélgetést. Kifejtette, hogy az EU egyik alapelvét, a szabad munkaerő-áramlást sérti a szerződésre való kötelezés. A cél elfogadható, az eszköz nem. Jelezte, hogy a hallgatói önkormányzatok az ESU-hoz fordultak az ügyben, ők pedig az Európai Parlament elé fogják vinni a kérdést.

ELTE Online