Mi vár a doktoráltakra a munkaerőpiacon?

Megéri-e ma Magyarországon PhD-t szerezni? Mennyire elégedettek a doktoráltak az előmenetelükkel? Erre a kérdésekre adott választ Fábri György rektorhelyettes előadása október 20-án.

A Bologna-folyamat az eredeti koncepció szerint a korábbiaknál több fiatalnak biztosít hozzáférést a tudástőkéhez amellett, hogy a kiválóságot is megőrzi a belső szelekció révén, vagyis azzal, hogy már csak a tehetségesebb hallgatók léphetnek tovább a mesterképzésbe. Azt, hogy ez maradéktalanul nem valósult meg, talán senki nem vitatja. Fábri György azonban kiemelte, hogy a háromszintű felsőoktatásban a doktori képzés egyértelműen sikertörténetnek számít.

A közkapcsolati és kommunikációs rektorhelyettes előadásában a PhD-fokozatot szerzettek munkaerőpiaci lehetőségeiről és szakmai, valamint anyagi elégedettségéről szóló kutatás eredményeit ismertette. A K+F szektorban az ezredforduló óta folyamatosan nő a munkahelyek száma, a 31 ezer álláshely közül 25 ezer kutatói pozíció volt, igaz ezek az álláshelyek elsősorban a műszaki és természettudományos végzettségűeknek szólnak. Mivel a K+F egy nemzetközi piac a doktoráltak tudása mobilizálható tudásnak számít, akár úgyis lehet valaki egy nemzetközi csapat tagja, hogy nem hagyja el az országot. Fábri György elmondta, Magyarországon a PhD-képzést általában még kutatói utánpótlásképzésként értelmezik csupán, pedig Nyugaton már nagyobb a doktorokat foglalkoztatók között a gazdasági szereplők aránya. A munkaadók szerint a PhD-s általában jó problémamegoldó és együttműködési készséggel, rugalmas reagálóképességgel rendelkezik és kreatív. Többségüknek menedzsment- és kommunikációs képességei is sokat fejlődtek a kezdő kutatói pályához való alkalmazkodás során.

A PhD-vel rendelkezők kétharmada úgy nyilatkozott, hogy megérte plusz éveket rászánni a fokozat megszerzésére, indokként elsősorban a szakmai előrejutást jelölték meg, de a munkahelyszerzést is könnyebbnek ítélték a doktori oklevél birtokában. A követéses vizsgálatból azonban az is kiderült, hogy az elégedettség csökken, elsősorban a műszaki és természettudományos területen dolgozók között. A bölcsészek és a társadalomtudósok elégedettsége alig változott, az orvosoké pedig még nőtt is.

Fábri György szerint a háromszintű képzés legmagasabb lépcsőjének még nincs meg a brandje hazánkban, a helyzet megváltoztatása a fokozattal rendelkezők és doktoranduszok közös felelőssége.

ELTE Online