Büntiben a rendezvényszervezés?

A szakmabeliek ellehetetlenítésről, a fiatalok ritkuló bulikról panaszkodnak. Mi történt a szórakozóhelyekkel, mi várható az új rendelet megjelenése kapcsán és érint-e ez minket, ELTE polgárokat is?

Utórengések. Mi közünk a West Balkánhoz?

Az első eset…

Az ÁJK által szervezett, de összegyetemiként meghirdetett Vizsgatemető volt az az első buli, amire közvetlen hatást gyakorolt a west-balkáni eset. Mintegy 450 fő jelezte biztos részvételi szándékát és még egyszer ennyi ember nyomott a talán gombra az esemény facebook oldalán. Ugyaninnen jött a hír február 2-án – egy nappal a buli előtt – az új helyszínről. Berzétei Áron, az ÁJK HÖK rendezvényszervezője a változtatást a kerületi jegyző irreális követelményeivel magyarázta: az ELTE vizsgaidőszakának végét ünneplő hallgatói létszámot Deák Ferenc úr ugyanis 50 főben korlátozta volna. A második helyszínként meghatározott Silenus Pubban hasonló problémák merültek fel, így egy harmadik lehetőség, a Magyarok Háza lett a befutó. A szervezők a hírek alapján napokig pengeélen táncoltak, s bár gyors reakcióidejüknek köszönhetően végül sikeresen megtartották az eseményt, sajnos nem mindenki tudott részt venni az estén.

…és a következő:

A Nedves Est kálváriáját a tömeges siker mellett a különleges helyszín okozta. Évről-évre egyre több embert vonzott ez az egyedi esemény ez pedig mind nagyobb terhet rótt a szervezőkre. A legtöbb uszodának nincs rendezvényes tűzvédelmi dokumentuma, ez kiküszöbölhető lenne kisebb létszám esetén, de ilyen érdeklődés mellett vagy nagyobb helyszínt kellett volna keresniük a szervezőknek, ami gazdaságilag okozott volna rendkívül nehéz helyzetet, vagy a régi uszodában, elégtelen biztonsági intézkedésekkel megrendezni, ami szerencsére a rendezőség eszébe se jutott. Végeredményben a Nedves Est talán nem is annyira a West Balkán, mint inkább a körülmények áldozata lett.

Hermann Gábor a TTK HÖK Szervező elnökhelyettese is észlelt változásokat. Többször előfordult már velük is, hogy kénytelenek voltak bezárni a kapukat a túl sok érkező vendég miatt. Ennek okát az egyre több kényszerszabadságra ítélt szórakozóhelyben és a még megmaradtak csökkent kapacitásában látja.

Ajtósi napokAz új kormányrendelet: megoldás a káoszra?

Pár ellenőrzésekkel teli, bizonytalan hónap után a kormány a tragédiára hamar reflektált. Március 8-án látott napvilágot az új rendelet, ami 90 nap múlva már mindenki számára kötelező lesz. A szakmában hamar felháborodást keltett. A rendezvényszervezés ellehetetlenítéséről és nevetséges, szakmaiatlan intézkedésekről cikkezett a sajtó. De mennyiben érinti ez a Hallgatói Önkormányzatok rendezvényszervezőit?

Jancsó Tamás, az EHÖK kabinetfőnöke nem látja olyan tragikusan a helyzetet, mint a „nagyok”. Nem tagadta, hogy az új szabályozás bizonyos szempontból nehezíti a szervezési folyamatot, főleg mivel a rendelet nagyon sok mindent utal jegyzői hatáskörbe, ami túlterheltséget és a határidők csúszását eredményezheti. Illetve mivel a gyors reakció miatt néhol nem egyértelműek a rendelkezések, sok esetben a kerületi jegyző értelmezésétől függnek a határok, a Budapesten belül is változó szabályok pedig szintén nem könnyítik meg az EHÖK rendezvényszervezőinek dolgát.

Keményebb szabályok, unalmasabb bulik?

A szabályozások eddig sem voltak lazák, itt inkább erkölcsi, etikai kérdésekről van szó ezért nem kell drasztikus változásokra számítanunk Jancsó Tamás szerint. Bár az egyetemi diákéletről a média sok esetben nagyon negatív képes fest, általánosságban elmondható, hogy kisebb problémák is csak nagyon ritkán fordulnak elő ezeken a rendezvényeken. A biztonsági és tűzvédelmi szabályokat eddig is betartották, és soha nem akartak irreális tömegeket bevonzani a rendezvényre a haszon érdekében. Ami mégis változást fog hozni, az a rendezvények engedélyeztetésének menete – ami nem annyira minket résztvevőket – mindinkább a HÖKösöket érinti.

Az új szabályozás értelmében a rendezvényt minimum 20 nappal megelőzően kell bejelenteni az illetékes hatóságoknak. Az engedélynek tartalmaznia kell a helyszín befogadóképességére vonatkozó adatokat, a biztonsági tervet, a tűzvédelmi szabályzatot, építészeti-műszaki dokumentációt, sőt szabadtéri rendezvény esetén meteorológiai előrejelzést is. Persze mindenki eldöntheti, hogy egy 20 nappal előre leadott meteorológiai előrejelzés mennyiben fogja a valós helyzetet tükrözni.

Ez a bejelentési kötelezettség azonban a tavaszi rendezvényekre (pl. LEN) még nem vonatkozik. Az EHÖK, ezt a mostani időszakot, amolyan próbaüzemnek tekinti. Mint elmondták, igyekeznek az új szabályzatot már most betartani és mindent pontosan úgy szervezni, ahogyan az majd 90 nap múlva kötelező lesz. Így ha olyan probléma merül fel, amire korábban nem számítottak, az most ki fog derülni és az őszi rendezvények alatt már semmiféle fennakadást nem fog okozni.

A Lágymányosi Eötvös Napokkal kapcsolatban hatalmas szigorításokat nem tapasztaltunk, inkább plusz engedélyeket kell beszerezni” – mondta Hermann Gábor az első, új szabályok szerint megrendezésre kerülő, több mint ezer fős szabadtéri esemény egyik szervezője. Bár a biztonsági és tűzvédelmi szabályok nem változtak, mégis az eddigieknél is komolyabban veszik a mentőautó folyamatos jelenlétét és az orvosok számát is növelni fogják.

De nem csak ennek, a 20 napos határidőnek is örülhetünk. Már régebb óta cél az EHÖK részéről az egyetemi események hosszabb távú tervezése. Ebben lehet nagy segítségükre az új szabályozás, ami miatt minden rendezvényszervező rákényszerül, hogy jó előre tudja a dátumot, a várható létszámot, a helyszínt és minden részletet, amit a biztonsági terv megkövetel. Ez jó hatással lehet a diákéletre. Egy korábban kitalált és időben meghirdetett esemény szervezettebb, élvezhetőbb és várhatóan több embert vonz majd.

Horváth Barbara Emese
ELTE Online