Vakság

A Kolibri Színház és a Nézőművészeti Kft. Vakság című színdarabját láthatják az érdeklődők 2012. október 11-én az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. Az előadás látássérült személyek élettörténeteit dolgozza fel, a darabot Sárosdi Lilla, Scherer Péter, Katona László és Gyulay Eszter készítette. A Felnőtt Tanulók Hete keretében rendezett iskolaszínházi előadást Erzsébetváros „Kultúra utcája” projektje támogatja.

Az előadás egy, a látását fokozatosan elvesztő fiatal nő történetén keresztül beszél a vakságról, bemutatva a betegség különböző stációit kísérő lelki hullámvasutat. A darabban megjelennek a látássérült személyek életében előforduló problémák, illetve a látó társadalom tapasztalatlansága is.

Részlet Sárosdi Lilla monológjából:
„Azt a szót, hogy vak, messzemenően nem tudom kimondani. De ha a „vak”-ot annak értelmeznék, ami, annak, hogy nem lát, ennyi, ha e mögött nem lenne több, akkor nyugodtan lehetne használni. Azért van baj a „vak” szó használatával, mert valami még társul mellé. Egy kisebbrendűségi, egy alacsonyabbrendűségi érzés, esetleg sajnálat. Egyszóval olyanokat hoz magával a szó, amiket nem tartalmaz. Ez a baj. A vakság az egy állapot. Az az állapot, amikor a két szemünkkel nem látunk. Nem az, hogy lelki fogyatékos, vagy értelmi fogyatékos, vagy lelki vak. Persze a látók sem kapják meg azt a segítséget, hogy tudják, mit jelent ez, hogy valaki vak. Ahhoz, hogy egy vakkal valóban bánni tudjanak, vagy egyáltalán érintkezni vele, ahogy az normális, ahhoz valamit meg kellene tanulniuk…”