2013. szeptember 4–7. között az ELTE-n tartja éves konferenciáját az Európai Kriminológiai Társaság (ESC). Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar és a Magyar Kriminológiai Társaság közreműködésével rendezett konferencia témája: „Büntetésen túl: Bűnözés és bűnözéskontroll Európában összehasonlító nézőpontból.”
A rendezvény hivatalos nyelve az angol.
A szervezők minden a téma iránt érdeklődő szakembert várnak!
Az elmúlt évtizedben a kriminológiai irodalom mind a bűnözés okait kutató szociológiai elméletekről, mind pedig az ezek eredményei által vezérelt, tudományos alapú kriminálpolitikáról lemondó hangnemben emlékezett meg. A „büntetésközpontú fordulat” központi gondolattá vált a kriminológiai publikációk jelentős részében. Általánosan elfogadottnak tűnt, hogy a bűnözéskontroll és a büntető igazságszolgáltatás politikai kérdéssé emelésével párhuzamosan visszafordíthatatlan folyamatként nő a börtönök telítettsége, a hivatalos kriminálpolitika pedig egyre szigorúbb eszközöket ragad meg Európa-szerte. Amint azonban az „elégedetlenkedők által felvert por” elült, egyre világosabb vált, hogy a helyzet korántsem ennyire tragikus. Míg a pesszimista jóslások egyes országokban beigazolódtak, Európa más részei ellenállónak bizonyultak az „új irányvonallal” szemben. Az ESC idei konferenciájának fő kérdése a témához kapcsolódva, hogy vajon milyen faktorok befolyásolják a bűnözéskontroll trendjeit, valamint az aktuális kriminálpolitikai mechanizmusokat az egyes országokban.
2013. szeptember 4–7. között az ELTE-n tartja éves konferenciáját az Európai Kriminológiai Társaság (ESC). Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar és a Magyar Kriminológiai Társaság közreműködésével rendezett konferencia témája: „Büntetésen túl: Bűnözés és bűnözéskontroll Európában összehasonlító nézőpontból.”
A rendezvény hivatalos nyelve az angol.
A szervezők minden a téma iránt érdeklődő szakembert várnak!
Az elmúlt évtizedben a kriminológiai irodalom mind a bűnözés okait kutató szociológiai elméletekről, mind pedig az ezek eredményei által vezérelt, tudományos alapú kriminálpolitikáról lemondó hangnemben emlékezett meg. A „büntetésközpontú fordulat” központi gondolattá vált a kriminológiai publikációk jelentős részében. Általánosan elfogadottnak tűnt, hogy a bűnözéskontroll és a büntető igazságszolgáltatás politikai kérdéssé emelésével párhuzamosan visszafordíthatatlan folyamatként nő a börtönök telítettsége, a hivatalos kriminálpolitika pedig egyre szigorúbb eszközöket ragad meg Európa-szerte. Amint azonban az „elégedetlenkedők által felvert por” elült, egyre világosabb vált, hogy a helyzet korántsem ennyire tragikus. Míg a pesszimista jóslások egyes országokban beigazolódtak, Európa más részei ellenállónak bizonyultak az „új irányvonallal” szemben. Az ESC idei konferenciájának fő kérdése a témához kapcsolódva, hogy vajon milyen faktorok befolyásolják a bűnözéskontroll trendjeit, valamint az aktuális kriminálpolitikai mechanizmusokat az egyes országokban.
