Reggel tíztől este tízig színes programokkal várunk mindenkit. A legkisebbek számos gyerekprogram közül választhatnak: a Piréz Műhely foglalkozásai, RePlacc, ökoprogramok, ugrálóvár, alkotósarok, valamint Kovácsovics Fruzsina és az Apacuka zenekar koncertje várja a gyerekeket.

A felnőttek tájékozódhatnak az őket európai polgárokként megillető jogokról, legyen szó akár EU-s munkavállalásról, tanulásról, vagy a 2014-es európai parlamenti választásokról. Az útleveles játékban részt vevők pedig számos ajándéktárggyal gazdagabban térhetnek haza.

A nagyszínpadon hazai és európai zenészek váltják egymást. A nap fő fellépője a Lovasi András nevével fémjelzett Kiscsillag zenekar. Összesen hét országból érkeznek a neves jazz-zenészek, hogy egy közös, sokszínű európai produkcióval köszöntsék az Európa-napot. Magyarországot a jazz-rajongók körében méltán népszerű Szakcsi Jr. (zongora) és Gyárfás István (gitár) képviseli majd. Nagy-Britanniából Byron Wallen trombitás érkezik, akit a Jazzwise magazin “az egyik leginnovatívabb, legizgalmasabb és legeredetibb élő trombitásként” aposztrofált. Dániát Christina von Bülow, szaxofonos, Ausztriát Berndt Reiter, kiváló dobos, Csehországot pedig Josef Feco (bőgő) képviseli majd. Vendégünk lesz az izraeli jazz élet kiemelkedő alakja, Amikam Kimelman tenor szaxofonos. A koncertet a különleges hangú román jazz-énekesnő, Luiza Zan éneke teszi teljessé. A nemzetközi jazz-koncert az európai kulturális intézeteket tömörítő EUNIC-hálózat jóvoltából valósul meg, a Budapesti Francia Intézetnek köszönhetően pedig az Angers-i Orchestre Scénefonia lép fel ismert filmzenék szimfonikus feldolgozásával.

Ferenczi György és a Rackajam a városi népzenét elegyíti a soul- és a blues-zenével. Bolyki Balázs, a gospel műfaj egyik legnevesebb hazai képviselőjének kórusa, a NEVER GIVE UP sérültséggel élő tagokból áll. Fellépésük a befogadás és a fel nem adás üzenetét hirdeti az Európa-napon.

Az Európa Pont helyszínén, a pódiumszínpadon az európai identitásról beszélgetünk, arról, hogy magyarként európaiak, európaiként magyarok vagyunk. Vendégünk lesz Ripoff Raskolnikov, osztrák származású zenész. A dán c:ntact tánccsoport a Ghandi Gimnázium drámatagozatos diákjaival lép fel, a Momentán Társulat interaktív és improvizatív előadása pedig az európai értékek köré épül.

A gasztronómia kedvelői az Európa sörkertben és a BurekBárban kóstolhatják meg a kontinens ízeit, a Horvátország iránt érdeklődők pedig az idegenforgalmi kiállításon ismerkedhetnek a július 1-jén csatlakozó ország természeti és kulturális értékeivel.

Aki pedig nem Budapesten szeretné megünnepelni az Európai Unió születésének 63. évfordulóját, országszerte 15 további helyszín programjai között válogathat.

Háttér: Az Európa-nap (május 9.) az európai béke és egység ünnepe. Ezen a napon a történelmi jelentőségű „Schuman-nyilatkozat” évfordulóját ünnepeljük. Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én Párizsban új politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel Európa számára, amely révén a kontinens országai közötti háború elképzelhetetlenné válna. A mai Európai Unió kialakulásának kezdetét a Schuman-javaslattól számítjuk.

További információ:
Európai Bizottság
Európai Parlament
Europe Direct
Facebook

]]> http://elteonline.hu/kultura/2013/05/01/europa-nap-a-kiscsillaggal-es-het-orszag-neves-jazz-zeneszeivel/feed/ 0 http://elteonline.hu/kultura/2013/04/30/pazmany-nap-2/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=pazmany-nap-2 http://elteonline.hu/kultura/2013/04/30/pazmany-nap-2/#comments Tue, 30 Apr 2013 14:43:52 +0000 myrthill http://elteonline.hu/?p=19338 A közgyűlésen díszdoktori címet adományoznak Dominique Combe, Helmut Koziol, Ferjan Ormeling és Somogyi Péter professzoroknak. A Pázmány-előadást Nádasdy Ádám nyelvész tartja. A Pázmány-előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről – idén Nádasdy Ádám, a Bölcsészettudományi Kar Angol Nyelvi Tanszék egyetemi tanára, „A hangtani semlegesülés mint logikai probléma” címmel. Az előadás prelegálóját az egyetem idén is Jubileumi Ezüst Emlékérmével tünteti ki.

A közgyűlésen Erdős Ákos vezényletével közreműködik a BTK Zenei Tanszék Vegyes Kórusa, este héttől pedig az ELTE Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara ad ünnepi hangversenyt a díszdoktorok tiszteletére, Kovács László vezetésével.

A díszdoktorokról:

Dominique Combe a párizsi École Normale Supérieure és a Sorbonne 3 egyetem professzora. Modern költészeti kutatásai a 19–20. és 21. század szinte minden jelentős francia nyelvű alkotójára kiterjednek, irodalomelméleti vizsgálatai elsősorban a poétikatörténetre és a műfajelméletre koncentrálódnak. Az utóbbi két évtizedben jelentősen hozzájárult a frankofónnak nevezett irodalmak vizsgálatának megújításához, komparatív poétikai módszerekkel vizsgálja a frankofón irodalmak fenomenológiáját. Az ELTE Francia Tanszékével való kapcsolata több mint két évtizedre nyúlik vissza. A professzor díszdoktori előadását 2013. május 9-én tartja a Bölcsészettudományi Karon.

Helmut Koziol a Bécsi Egyetem professor emeritusa, főbb kutatási területei a kártérítési jog, a bankjog és a társaságok fizetésképtelenségének joga. Egyik megalapítója és szervezője az Európai Kártérítési Jogi Csoportnak, vezetője az Európai Kártérítési és Biztosítási Jogi Központnak, 2008-ig igazgatója, és azóta is helyettes vezetője az Osztrák Tudományos Akadémia európai kártérítési jogi intézetének. Évek óta kapcsolatot tart az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének több oktatójával és támogatója fiatal magyar jogászok ausztriai kutatómunkájának. Helmut Coziol díszdoktori előadását 2013. május 9-én „A kártérítési jog az EU-ban” címmel tartja.

Ferjan Ormeling professzor emeritus, az Utrechti Egyetem térképésze, tudományos tevékenységének nagy része a Nemzetközi Térképészeti Társuláshoz kötődik, amelynek főtitkára is volt. Főbb kutatási területei többek között: atlaszkartográfia, földrajzi névírás, térképészeti oktatás, digitális kartográfia, sajtótérképek és térképtörténet. Több mint negyven éve áll kapcsolatban az ELTE-vel, 2003-ban egy hónapot töltött Budapesten az egyetem vendégprofesszoraként, az ITC térképészeti és térinformatikai képzésének egyik megalapítója volt. A professzor díszdoktori előadását az Informatikai Kar alapításának 10. évfordulóján rendezett ünnepségen tartja 2013. május 9-én.

Somogyi Péter az Oxfordi Egyetem neuroanatómia professzora, a mai neurobiológiai és általában a biológiai tudományok egyik meghatározó alakja. Kutatásainak középpontjában az agykéreg komplex vizsgálata áll. Az általa kidolgozott vizsgálati módszer segítségével a neuronhálózatok szerkezete és működése komplex módon vizsgálható és megismerhető, valamint farmakológiai hatásokkal és működéssel korrelálható. Úttörő szerepe volt és van az agykérgi neuronok és szinaptikus kapcsolataik, leírásában, a mikrohálózatok belső működéseinek feltárásában. Somogyi Péter díszdoktori előadását az Eötvös-napon tartja 2013. május 9-én.

Időpont: 2013. május 10. 10:00
Helyszín: ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3., I. emelet)

Pázmány-nap meghívó

Koncert meghívó

ELŐADÁSOK

Bartha Eszter (a Bölcsészettudományi Kar, Kelet-Európa Tanszék egyetemi tanársegédje):
Holokauszt és totalitarianizmus

Kovács Mónika (a Pedagógiai és Pszichológiai Kar nemzetközi és tudományos dékánhelyettese, az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ egyetemi docense):
Holokauszt-oktatás és kollektív emlékezet

Szücs Marianna (a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar docense):
A Holokauszt és áldozatai: zsidók, cigányok, fogyatékosok és más csoportok című tantárgy az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon

Bartha Eszter 20. századi kelet-európai politika- és társadalomtörténettel foglalkozik, „A holokauszt története” címmel vezet kurzust a Történeti Intézetben. A kutató a totalitarianizmus és a „preventív” háború összefüggéseit, illetve a munkástörténet és rendszerváltozás kapcsolatát is vizsgálja.

Kovács Mónika az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő „Holokauszt és Társadalmi Konfliktusok Program” vezetője. A program célja, hogy a holokausztot és a hozzá kapcsolódó társtémákat (antiszemitizmus, más népirtások, illetve etnikai, kulturális, vallási és társadalmi konfliktusok az ókortól napjainkig) több tudományterületet felölelve, multidiszciplináris megközelítésmóddal mutassa be a hallgatóknak. A program történeti, pszichológiai, szociológiai, irodalmi és filmelméleti kurzusokat kínál.

Szücs Marianna „A holokauszt és áldozatai; zsidók, cigányok, fogyatékosok és más csoportok” című egyetemi kurzusa 2012-ben elnyerte a Gábor Zita Alapítvány „Élni az Életet” pályázatának díját a holokausztoktatás módszertani fejlesztéséért. A órák jó részét külső helyszíneken tartják, illetve holokauszt-túlélőket és szakértőket hívnak meg vendégelőadónak. A tananyag nagy súlyt fektet annak az oktatására is, hogy hogyan viselkedjenek a hallgatók a kirekesztő magatartással szemben.

2001 óta minden év április 16-a – az Országgyűlés 2000-ben hozott határozatának megfelelően – a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. A dátum 1944. április 16-ára emlékeztet: ekkor kezdődött a magyarországi zsidóság gettókba zárása Kárpátalján.

Időpont: 2013. április 16. 16:00

Helyszín: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3. I. emelet)

A ELTE DAAD-partnerségben áll a németországi Justus Liebig University Giessennel, a koncert a két intézmény közös szervezésében jön létre.

A belépés díjtalan.

Koncertműsor

Schubert, Franz: VIII. „Befejezetlen” szimfónia (h-moll; D. 759)
Allegro Moderato
Andante

Beethoven, Ludwig van: Ah, perfido, Op. 65 – koncertária
Mendelssohn-Bartholdy, Felix: V. „Reformáció” szimfónia (D-dúr; Op. 107)
Andante – Allegro con fuoco
Allegro vivace
Andante
Kórus: „Erős vár a mi Istenünk”
Andante con moto – Allegro vivac

Időpont: 2013. április 2. 19:00
Helyszín: ELTE ÁJK Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3. I. em.)

A jelentkezőktől jó kommunikációs készséget, felhasználói szintű számítógépes ismereteket, rugalmasságot és alkalmazkodóképességet, kreativitást és nyitottságot, valamint kultúra iránti fogékonyságot várnak el.

Az önkéntesek ingyen látogathatják az Ódry Színpad előadásait, használhatják az egyetem könyvtárát, szakmai referenciát szereznek és ajánlólevelet kapnak, valamint folyamatos szakmai konzultációt folytathatnak az önkéntes feladatokat koordináló munkatársakkal.

Az önkénteseket a következő munkakörökben foglalkoztatnák: kommunikációs és közönségkapcsolati feladatok, díszlet- és jelmeztárral kapcsolatos feladatok, grafikai tervezés, előadások fotózása, jegyszedés, ruhatári feladatok, utcai megjelenések koordinálása, valamint az egyetem könyvtárának munkájában való részvétel.

18 éven felüli jelentkezőktől várják az önéletrajzot és a motivációs levelet a rektorihivatal@szfe.hu e-mail címre. A felvételt személyes beszélgetés előzi meg.

A villanyszámlát sem tudják kifizetni

Két héttel ezelőtt nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatot tett Ascher Tamás, az egyetem rektora.

“Mi mindent megtettünk: már tavaly egy hónapos szénszünettel dolgoztunk, emeltük az oktatók kötelező óraszámait, emeltük a szolgáltatások díjait, csökkentettük az alkalmazotti létszámot” - számolt be a Színművészeti nehéz helyzetéről, hozzátéve, hogy folyamatosan keresik a plusz bevételi forrásokat, és 2008 óta sikerült megduplázni saját bevételüket.

“A fenntartó biztató kijelentéseket tesz, például hogy mindenkit fel lehet venni, megszűntek a keretszámok, de a villanyszámlát és a tanárokat nem fogjuk tudni kifizetni” – fogalmazott Ascher Tamás.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem állami támogatása 2008-ban 865 millió forint volt, 2010-ben ez az összeg már csak 807 millió forintot tett ki, 2013-ban pedig 451 millió forint lesz, holott már az előző évi elvonások is szinte megoldhatatlan helyzetet teremtettek – mondta a rektor.

A Képzőművészetin se jobb a helyzet

Február 4-én hallgatói fórumot tart a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói önkormányzata, amely felhívásában azt közölte: a decemberi 65 milliós zárolás után az újabb 300 milliós elvonás azt jelentheti, hogy az intézmény tavasznál tovább nem tud működni.

“Amennyiben a kormány ilyen mértékben ellehetetleníti egyetemünk működését, azt kénytelenek leszünk a hallgatói szerződésekben foglaltak semmibevételének tekinteni és feltételezett jogsérelemként kezelni” – írták.

forrás: hvg.hu
eduline.hu

Program:

1. szekció: Skandináv virtus
12:00 A tetovált lány
14:45 Drive – Gázt!

2. szekció: Vérontás kicsiknek és nagyoknak
16:45 Hanna – Gyilkos természet
19:00 A rajtaütés – premier előtti vetítés!

3. szekció: Egy mindenkiért, mindenki egy ellen
21:00 A sötét lovag – Felemelkedés
00:00 Bosszúállók

4. szekció: Erőszakos múlt
02:45 Az ajánlat
04:45 Fékezhetetlen

5. szekció: Kegyetlen játékok
07:00 Warrior – A végső menet
09:30 Az éhezők viadala

Jegyárak:
10 filmes bérlet: 3000 Ft
10 filmes bérlet ELTE-s diákigazolvánnyal: 2000 Ft
1 filmre szóló jegy: 1100 Ft

Bérletek korlátozott számban január 16-tól kaphatók a Toldi mozi pénztárában.

Végül is ezek szórakoztatóak. Lehet nyilvánosság előtt szórakozni.

Mennyiben más ez a kötet, mint az első (Sajna-sebaj, 2005). Koncepciózusabban indultál? Hogy jutottál el az első kötetig, és miként a másodikig?

Az első teljesen más kötet volt. Írogattam, a verseim elkezdtek megjelenni (Ligetben, stb.), és valahogy úgy éreztem, az összegyűltekből lehetne csinálni egy kötetet. Egy barátomnak akinek volt egy kiadója akkor, az NKA-nál pályázott a kötetemmel, nyert rá valami kis pénzt, megjelent. Leginkább azért szerettem ezt, mert így már nem kellett azokkal a szövegekkel foglalkozni – ha ugyanis megjelenik, akkor el lehet felejteni, nem kell vele már dolgozni. Ha nem jelentek volna meg, biztosan próbáltam volna még fejleszteni. A Bulvárnál tényleg máshogy volt. A most megjelentek közül van olyan szöveg, ami már 4-5 éves, fokozatosan alakult ki a koncepció, egyre tudatosabban ezt a kötetet próbáltam csinálni. Egyszer csak szóltak tavaly, hogy én kapom a Petri-díjat, és ebből lehet egy kötet. Akkor megvolt az anyag bő fele (kicsit több is), összerendeztem, amiről úgy érzetem, hogy kell még, azt hozzátettem, és megjelent.

A Petri-díjnak külön története van… Elmeséled?

Szegeden a régi magyar tanszéknek van egy nemes szokása, minden évben megvesz egy disznót, leöli és ott helyben el is fogyasztja. Két évvel ezelőtt a disznóölésen ott volt Darvasi László, akivel együtt fogtuk a disznó lábát. Közben valaki ott mondta neki, hogy én magam egy nagyon nagy tehetségű költő lennék. Így Darvasi mondta, hogy küldjek neki verseket, küldtem, ő továbbította Várady Szabolcsnak, aki a Petri-díj kuratóriumának tagja. Elkezdtünk vele levelezni, írt hogy küldjek több anyagot, tájékozódna, és akkor egyszer küldött egy levelet, hogy megkaptam a Petri-díjat. Ami szabálytalan, mert csak első kötetre lehet kapni. Az Irodalmi Jelennel volt is emiatt egy szórakoztató kommentáradat, amelyen olyanok voltak olvashatók, hogy Bognár Péter mondjon le; kifogásolták erkölcsileg, hogy neveztem a Petri-díjra – de erre nem lehet nevezni. Várady írt, hogy elfogadom-e a díjat, mondtam, hogy persze, örülök neki, csak nem tudom, nem probléma-e, hogy van már egy kötetem. Néhány napig gondolkoztak, és végül azt mondták, hogy nem baj.

Mennyire volt számodra egyértelmű, hogy írj? Honnan a motiváció? Megvolt a nagy terv, hogy akkor te most költő leszel?

Nem. Vagy hát: mi a költő? Az, aki szövegeket állít elő, hogy pontosabban ki tudja fejezni magát. Ebből kifolyólag ugye mindenki költő. Kamasz koromban elkezdtem ezzel szórakozni, vicces dolog akkor, hogy az ember ilyenekkel babrál, zoknikötés közben és helyett, előtt, után. Másrészt nyilván meghatódtam a rengeteg nagy költőtől – jó példával jártak előttem, és gondoltam, hogy akkor én is megpróbálkozom ilyesmivel: de nem ment. Törekedtem egy darabig, az Élet és Irodalom szerkesztőségében még személyesen is megjelentem egyszer, vittem verset, de ez így nem nagyon jött össze. Kudarcot kudarcra halmoztam, és egyszer csak ezt a karrierépítést abbahagytam. Maradt az a része, hogy írogattam saját szórakozásomra. Illetve akkor az Alföld, ahol Borbély Szilárd volt a szerkesztő, már elkezdett közölni. Elegem lett viszont abból, hogy meg kell csinálni ezt a költői karriert, ez mégiscsak vicces, és ezt úgy hagytam, hát meg is lett az eredménye.

Mégiscsak meg lett az eredménye, még ha ilyen disznóvágásos kerülőutakon is…

Nem tudom, attól függ, mi a cél. Én Kafka céljával értek egyet, aki a haverjainak írt, és azt mondta, utána égessék el az írásait. Szerencsére nem égették el. Én felrakom a szövegeimet facebookra, és ha két barátom azt mondja rossz volt, egy meg azt, hogy jó – akkor én már örültem. Illúzió ez a „kinek ír az ember”-kérdés. Úgyis eljut azokhoz, akikhez el kell jutnia. Nem feltétlenül az a fontos, hogy jó folyóiratban jelenjen meg az ember. Elvileg a folyóiratokat arra hozták létre, hogy legyen egy gyors megjelenési lehetőség– most viszont elég sokat kell várni. De itt a net, nincs olyan probléma, hogy nem jelenhet meg az ember.

És kik voltak a nagy példaképek, mesterek, akikre utaltál?

Zsenge gyerekkoromban Adyt tartottam mesternek, akit lecseréltem. Akkor aztán Pilinszkyt tartottam, ő meg is maradt. Meg bejött egy csomó más. Tandori, aki abszolút a fő mester. Még előtte Szép Ernő, aki Tandori fő mestere és nekem is az lett. Tandori úgy olvassa Szép Ernőt, hogy húz belőle, én is ezt csináltam, mikor a Színműre felvételiztem: tőle mondtam volna verset, meghúztam, hogyan kellett volna megírni. Egy éve fedeztem fel Seamus Heaney-t, a nagy ír költőt, aki óriási. Őt nagyon sokat olvastam. Van is olyan vers, ami nagy részben rá támaszkodik. A fiatalabb magyar költészetből Téreytől, Tolvaj Zolitól tanultam a legtöbbet.

Említetted a visszajelzéseket… Mennyire befolyásolnak ezek a munkafolyamatban? Hogy fogadod a kritikát?

Azt hittem, hogy nagyon rosszul fogok fogadni minden kritikát, de éppen ezért, mert tudtam, tökéletesen jól fogadom őket. Írás közben viszont nem nagyon van olyan, hogy ha valaki beszól, hogy ez rossz, akkor írok egy másik verset. Szerintem egyébként az a jó vers, ami mindenkinek tetszik. Tehát nekem nem sikerül jó költészetet csinálnom, de van, ami érdekel, van, ami nem – azzal foglalkozom, ami érdekel. Hátha egyszer majd mindenki azt mondja, hogy ez jó. A leadási határidő végén pedig azt csináltam, hogy a kéziratot elküldtem egy barátomnak, akit nagyon jó olvasónak tartok. Akkor ő nem olvasta el természetesen, de a barátnője kicsit igen, és összeültünk leadás előtt egy nappal, egész nap söröztünk, ő javasolt néhány dolgot, amit ki kellene húzni, ilyesmi. Ami jó, mert a végén már annyit foglalkoztam a szöveggel, hogy nem tudtam megállapítani, jó-e vagy sem. Már túl sokszor olvastam őket.

Miért a téma: a Bulvár, ahogy említetted „vérpornó”?

A keresztény kultúrhagyományt végigkövető többszintű olvasásnak nagy rajongója vagyok, és azt gondolom, itt valamit megértettek az irodalom működésében: hogy mindent sokféleképpen lehet érteni. Ezt a hermeneutikában meg is tanuljuk, hogy a szöveg értelme nem független az olvasótól. Ezért úgy képzelem, azt remélem, hogy van egy olyan szint, a betű szerinti értelem, amit mindenki ki tud olvasni. Ezért lett ez a bulváros egész, mert egyszerűen a bulvárhírekben van költészet. Ez a műfaj arra van kitalálva, hogy az irodalmi és szélesebb műveltség nélküli emberek megkapják a napi betevő falatjukat az élet nagy dolgairól: halálról, szerelemről, kapcsolatokról, agresszióról, társadalmi feszültségről, mindenről, ami az ember érzelemvilágával, az ember állatiságával függ össze. Ezért fogy a Blikk, mert az emberek ezt fogyasztják. Azért működik ez a műfaj, mert megfog az embert érintő jelenségekből valamit. Nem szimpatikus az irodalom elzárkózása ettől – mert az irodalom akkor nem csinál jól valamit. Lehetne populáris, amit könnyű zabálni, amihez nem kell képzettség, és egyszerre nem tudja megfogni a lényegi dolgokat. Volt, hogy ilyen volt az irodalom, Shakespeare-t állítólag a részeg rakodómunkások is értették. Emellett azt akartam, hogy ne verses regény legyen, hanem versek egymás mellett, de ezek közt legyen összefüggés. A hírek is ilyenek. Legyen meg egy lírai zártság ezekben a szövegekben, de a szereplők összefügghetnek. Nincs baj ezzel, úgyis egy kötetben vannak, egymás mellett, akaratlanul létesülhetnek összefüggések a szövegek között.

Hogy jött a bulvár mellé a krimi?

A krimi szálra több eredetelméletet is kidolgoztam. Az egyik, hogy nagyon nehéz az emberi nagyságot bemutatni manapság. Nem vagyunk fogékonyak az emberi nagyságra. Nem szeretjük a mitikus nagyságú hősöket, akik zseniálisan gondolkodnak, testük kisportolt, sőt még kedvesek is  és sokoldalúan műveltek… Ez a lángoszlop szerep annyira nem szimpatikus nekünk, nekem semmiképp sem. Valamilyen kisebb szereplő kell. A legkisebb szereplő a mi társadalmunkban, szerintem, a rendőr. Hosszú hagyománya van a múlt rendszerből. Ezért gondoltam, hogy csak azért mert rendőr, azért még érezhet, még lehet ember. Azt akartam, hogy a megjelenő én tehát kicsi, egyszerű ember legyen, és hogy a vele történő világot lássuk. A rendőr után pedig adta magát, hogy valami bűntény legyen, nyomozás. Ez pedig önmagában teljesen bulvár téma.

A másik része a dolgoknak a versíráshoz való közelítés. Te tudományosan is verssel, régi magyar verssel foglalkozol. Ez befolyásol, maghatároz?

Alapból teljesen külön dolog a kettő, de néha rájövök, hogy ez nem igaz. Mert vannak a kötetben templomi, liturgikus éneklés hagyományát használó szövegfajták, amikkel lehet, hogy tanulmányaim során találkoztam. Ez a direkt, nagyon egyszerűsített nyelvezet lehet, hogy a régi magyar költészettel való foglalkozás hatása is, és nyilván Pilinszky is. Lépten-nyomon úgy érzem, hogy van ilyen jellegű dolog. Régi fixáció, hogy az emberi agynak bizonyításra van szüksége, kétféle ilyen van az euro-atlanti-zsidó-görög-keresztény kultúrában: egyiket művészetnek nevezzük, a másikat tudománynak. A tudományos bizonyítás úgy néz ki, hogy nézem a világot, látom a jelenségeket, erre felállítok egy modellt, ezzel a modellel én jóslatokba bocsátkozom, a jóslatok igazolódnak, a modell helyes. Mindaddig, amíg nem találkozom olyan jelenséggel, ami megcáfolja a modellt, akkor változtatok a modellen, akkor arra is rápróbálom a valóságot, és így tovább. A művészi bizonyítás teljesen más, de bizonyít: azt csinálja, hogy végigvezet egy (érzelmi és intellektuális) megismerési folyamaton: bevesz az elején, ledarál és a végén hurkaként kiereszt, ha sikerül megcsinálnia. A végén odakerül az ember, amit be akart bizonyítani a szerző. A kettő összekeverése szörnyűséges. Tehát ezt a kettőt szétválasztom: nagyon megnyugtató, amikor a régi magyar versforma történetével foglalkozom: ennél szikárabb dolog nincsen, megnézni, hogy honnan vették ezt a formát – sok munka, de egyszerű dolog, logika. A költészet megint más, teljesen különböző gondolkodási forma. Alapvetően különválaszthatónak, különválasztandónak gondolom.

Miként találkozik össze a műben a valóság, a szerző és az olvasó? Tudjuk, hogy a versbeli én nem azonos a biografikus költővel, de van valóságalap, akár személyes, akár politikai költészetről beszélünk. Az érintett olvassa, magára ismerhet… Nálad ez hogy működik?

Van valóságreferenciája mindennek. Ez viszont átdolgozva, átalakítva jelenik meg. Ebben a kötetben sok minden van, ami újságcikkhez, konkrét hírhez kötődik. Mondjuk „kokain száll a spanyol levegőben” – ez egy valós újsághír. Másik része, amikor egy én nyilatkozik meg. Olyankor többé-kevésbé vissza tudnám fejteni, hogy mi szolgált indítópontnak, de ez inkább eltávolítana az igazságtól, mert ez elvont dolog. Pont azért működik a vers, mert nem kell hozzá tudni a hátteret. Teljesen mindegy, kihullik mögüle az a valóságreferencia, mert nem ez a lényeg. Létrejön valami, ami önmagában is megáll.

Kép forrása: Hódi Csilla

Karácsonyi nyereményjátékunkban nem kevesebb mint három szerencsés vehet részt egy-egy csodálatos masszázson. Sőt, az első helyezett egy ötalkalmas kúrát tudhat a magáénak, amit ő választhat ki a holt tengeri, shea vajas vagy csokoládé masszázstípusok közül. A második és harmadik helyezett pedig egy-egy körülbelül egyórás svédmasszázst kap. Mindezt Réti Kata masszőrtől, aki 2006 óta segít a hozzá érkezőknek, hogy egy masszázstól jobban érezzék magukat.

A klasszikus európai svédmasszázs kérhető krémmel vagy olajjal. Az energetizáló svédmasszázs során nem részekre bontva hanem egészében zajlik a test masszírozása. Kérhető relaxáló jelleggel, erőteljesebb sportmasszázs vagy kimondottan a letapadt izmok és a csomók megszüntetésére, oldására irányuló változat is.

A holt-tengeri masszázs esetében a test radírozása és relaxációs masszázsa után következik az iszappakolás. Neked nincs más dolgod, csak pihenni és lágy zene mellett élvezni a felfrissülést! A Holt- tenger kincse a fekete iszap az egyik legjobb bőrfeszesítő. Lelassítja a bőröregedést, magnéziumtartalma segítségével nyugtatja a megfáradt idegrendszert. Oldja az izomfeszültséget és méregtelenítő kúrák esetén is nagyon hatásos kiegészítő kezelés lehet. Nagyon magas koncentrációban vannak jelen azok az anyagok melyektől bőrünk feszes, rugalmas és finom tapintású lesz. Felveszi a harcot a cellulitisz ellen, reumára, hátfájásra, kisebb bőrhibákra nagyon hatásos tud lenni.

A shea vajas masszázs során a masszázstömbök az ember bőréhez érve a hő hatására finoman olvadnak és nagyon kellemes élményt nyújtanak a masszázs folyamán. Egy kis olajos alapozással kezdődik, majd a masszírozás folyamán váltakozik a tömbökkel és a kézzel végzett ellazítás. Választható illatok: narancs-fahéj, ylang-ylang és levendula. A shea vaj az egyik legjobb bőrápoló szer, száraz, érzékeny bőrre ideális választás. Halványítja a striákat, sebgyógyító hatású valamint izomlazító.

A csokis masszázs egy igazi finomság a választható masszázs variációk közül. Apró szemcsés, lágy radírozás után következik a csokikrémes teljes testmasszázs, miközben tobzódhatunk a kellemes csokoládé illatfelhőben. Amellett hogy illata és tapintása is kellemes, számos jótékony hatással van szervezetünkre a csoki kivonat miatt. Ha kipróbálod, biztosan imádni fogod!

Keressétek a játékot az EO facebook oldalán, ahol mindössze egy kérdést kell megválaszolnotok, hogy részt vehessetek a sorsoláson. Kellemes ünnepeket, kellemes lazulást!

Réti Kata

masszőr

retikatalin30@gmail.com 

0620/353-39-00

A szervezők változatos és színvonalas programokkal, erzsébetvárosi éttermek és kézművesek kirakodóvásárával, koncertekkel, rendhagyó múzeumi tárlatvezetéssel, tombolasorsolással, és sok más érdekességgel várják nem csak a VII. kerületi vendégeket. A Télköszöntő ünnepség részeként az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának aulájában kreativitást fejlesztő kézműves játszóházat tartanak gyerekeknek, amivel párhuzamosan adománygyűjtésre is sor kerül az épületben. Az adományokat az Igazgyöngy Alapítvány és a Wesley János Óvoda javára ajánlják föl.

Az Elektrotechnikai Múzeum udvarán népi játszóházzal, a múzeumban kiállítással és játékos ismeretterjesztő foglalkozásokkal várják az érdeklődőket. A Kazinczy utcában a BaHorKa Énekegyüttes interaktív táncházi műsora fogja szórakoztatni a kicsiket és a nagyokat. A nap folyamán föllép a Bihari Táncegyüttes és a Sebő Együttes is. A rendezvény záróakkordja 18.30.-tól a Makám Együttes koncetrje lesz.

A színpad programja:

12:00
Megnyitó

12:30 – 13:30
Fellép az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola, a Baross Gábor Általános Iskola és a Molnár Antal Zeneiskola kórusa

14:00- 14:30
Bihari Táncegyüttes műsora

15:00 – 15:30
BaHorKa Énekegyüttes gyermekműsora

16:00 -17:00
Sebő Együttes műsora

18:30 – 19:30
Makám Együttes műsora

Programok az ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karának aulájában:

14:30 -18:00
Kreativitást fejlesztő kézműves játszóház gyerekeknek

Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei által készített képek kiállítása és vására.

ELTE PPK Interkulturális Pedagógiai és Pszichológiai Központ hallgatói és oktatói a Wesley János óvodának és az Igazgyöngy alapítványnak gyűjtenek. (Akinek lehetősége van rá, hozzon magával egy megunt játékot!)

Eötvös Kiadó standja, ahol gyerekeknek és felnőtteknek szóló könyvek is megvásárolhatók.

Az Elektrotechnikai Múzeum gyerekeknek szóló programjai: 

12.00-18.00
A “Villamosított háztartás” és a “Világítástechnika” kiállítások díjmentesen megtekinthetők

12.00-13.20
“A fény Erzsébetvárosból indult” – kandeláber hajtogatás papírból

12.30-13.30
“Megy a vonat, fut a vonat… “- vonat hajtogatás papírból

12.30-13.30
“A villamosított háztartás”… – kreatív feladatok és ismeretterjesztő foglalkozás a villamosságról és a háztartási elektronikus készülékek működéséről

13.30-14.30
“Készíts iránytűt!” – mágnestű és elektromágnes készítés

13.30-14.30
“A formatervezés kezdetei gyerekeknek” – formarajzoló foglalkozás a múzeum műtárgyainak segítségével

14.45-15.30
“Te is tudsz villanymotort készíteni!” – villanymotor készítés

15.00-17.00
“RobotRajz”

15.45-16.45
“Karácsonyi fények” – karácsonyfa építés ledekkel

17.00-18.00
“Rendhagyó fizikaóra” – izgalmas kísérletek elektrosztatikával és elektrodinamikával

17.15-18.00
“Csitt-csatt és világít!” – játékos áramkör építés “Brain-Box” elemekkel

A megnyitón a megjelenteket Szögi László főigazgató köszönti, megnyitó beszédet mond Bitskey István akadémikus. A kiállítást Knapp Éva, az MTA doktora, a kiállítás kurátora mutatja be, aki az egyetemet alapító Pázmány Péter eddig ismeretlen magánkönyvtárának 25 kötetét azonosította.

Pázmány Péter pozsonyi könyvgyűjteményének sorsa régóta foglalkoztatja a történeti kutatást. A bíboros érsek 1636. november 12-én kelt végrendelete értelmében könyvtárát a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta, a jezsuiták pedig a könyveket beolvasztották saját gyűjteményeikbe. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét, a nagyszombati egyetemet alapító (1635) Pázmány Péter halálának (1637. március 19.) 375. évfordulójára emlékezve, a budapesti Egyetemi Könyvtár (EK) munkatársa, Knapp Éva egy általa kidolgozott tudományos módszerrel a Könyvtár történeti állományában azonosította Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának ide került állomány-részét. A több mint tízezer oldalas pázmányi életműnek több szempontból is kulcsa az egykori magánkönyvtár anyaga, mivel a bíboros tudásának és tájékozottságának alapvető bázisa volt könyvtára. A felfedezésről szeptember 13-án tartottak sajtótájékoztatót, a kötetek először egyetlen napig a Kulturális örökség Napjai keretében voltak megtekinthetők szeptember 15-én.

A kiállítás a felfedezést a bíboros pozsonyi magánkönyvtárából származó nyomtatványok, illetve néhány egyéb Pázmány-emlék, az egyetem alapítólevele és Pázmány úgynevezett „jezsuita” (fekete) birétuma bemutatásával teszi hozzáférhetővé az érdeklődő nagyközönség számára.

Jegyárak: 500 Ft/fő, diákoknak, nyugdíjasoknak: 300 Ft/fő. Csoportoknak: 10–20 fő: 3000 Ft, diák-nyugdíjas: 1500 Ft. 20 fő fölött: 4000 Ft, diák-nyugdíjas: 2000 Ft.