76

cikk

Népszerű és jól fizető diákmunkák

Napjainkban egyre több diák vállal munkát a tanulmányai alatt, ehhez az is hozzájárul, hogy a fizetések folyamatosan közelebb kerülnek a magyarországi átlagbérhez. A választási lehetőségek palettája igen széles, de természetesen vannak népszerűbb és keresettebb munkák lányok és fiúk körében egyaránt, és olyanok is, amik kiemelkedően jól fizetnek. Összeállításunkból ezekről lehet tájékozódni, illetve az is kiderül, hogy általában milyen okok vezetnek a diákok felmondásához.

Így “alszanak” a fák éjszaka

Egy magyar, finn és osztrák kutatókból álló csoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, hogy sötétedés után milyen változás megy végbe a fák lombján. Egyes fák alvómozgása – például az akácfáé – eddig is ismert volt, de azt egyáltalán nem feltételezték, hogy éjszaka az ágak is mozognak. A felfedezés azért váratott idáig magára, mert a növények alakjának változását más kutatók laboratóriumban tartott, kisebb növényeken mérték.

Rábukkantak Arisztotelész sírjára

Egy ókori görög városban, Sztageirában végzett ásatások során találták meg görög régészek az antikvitás nagy hatású gondolkodójának, Arisztotelésznek a sírhelyét. A szakemberek korábban úgy hitték, hogy a filozófust Khalkiszban helyezték örök nyugalomra, vagyis abban a városban, ahol elhunyt. A mostani régészeti eredmények azonban biztosnak mondhatóak.

Megváltoztatják a diákmunkát érintő törvényt

A Magyar Közlönyben május 20-án jelent meg a szövetkezetekről szóló törvény módosítása, amely az iskolaszövetkezetek működését és a diákok tanulás melletti jövedelem- és munkatapasztalat-szerzését szabályozza. A változások között található például az, hogy a tanulóknak az új szerződések értelmében fizetett szabadság fog járni. Fontos azonban kiemelni, hogy a törvény csak szeptember 1-jétől lép hatályba, vagyis a nyári diákmunkákra még nem vonatkozik.

Miért hosszú a zsiráf nyaka?

A hosszú nyakú és hosszú lábú zsiráf a világ legmagasabb szárazföldi állata. Egy kutatás során tudósok összehasonlították a zsiráf és legközelebbi rokona, az okapi genomját, azaz a két állat teljes örökítő információját. Többek között rájöttek arra is, hogy milyen genetikai változások hatására alakult ki a szavannák lakójának kivételesen hosszú nyaka.

Nyolcezer éves rizsföldet találtak Kínában

Több mint 8 ezer éves rizsföldet fedeztek fel Kelet-Kínában, amely valószínűleg a Föld legrégebbi ismert rizstermesztő területe. A 100 négyzetméternél valamivel kisebb méretű rizstáblát 2015. novemberben azonosították az úgynevezett hancsingi újkőkori romok mellett. A kínaiak körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt kezdtek bele a rizsföldek művelésébe.

Látható lesz a hétfői Merkúr-átvonulás

Május 9-én lehet figyelemmel kísérni a Merkúr átvonulását Magyarországon, amely az év egyik legjelentősebb csillagászati eseménye. A bolygó elhaladását kora délutántól napnyugtáig, vagyis közel hat órán keresztül lehet megfigyelni. Ehhez távcsövet és egy hozzá való, kifejezetten a Nap megfigyelésére gyártott fénycsökkentő eszközt ajánlott használni, mert az erős fény károsíthatja a szemet.

A világ legcsípősebb paprikája

Egy dél-karolinai farmer, Ed Currie kísérletezte ki a Carolina Reaper nevű paprikát, amelynek egy-egy jól sikerült darabja nemcsak a farmon számít a legerősebbnek, hanem az egész világon is. A paprika a Scoville-skálán eléri a 2,2 milliós SHU (Scoville Hot Unit) csípősségi egységet.

Három ELTE-s díjazott alapíthat Lendület-kutatócsoportot

A Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Lendület program idei tizenegy nyertese közül három kutató hozhat létre önálló kutatócsoportot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen: Markó Alexandra fonetikus, Szöllősi Gergely János biofizikus és Werner Norbert asztrofizikus. Kutatásaikat az MTA öt éven keresztül évente összesen 400 millió forinttal támogatja. 2011 óta 53 Lendület-kutatócsoport alakult meg különböző felsőoktatási intézményekben, amelyek közül a legtöbb az ELTE-n működik.

Folytatódik a felvételi ügyintézés

Április 19-től elérhető az E-felvételi ügyintézési felülete a felvi.hu honlapon. A jelentkezők ellenőrizhetik és javíthatják adataikat, pótolhatják a még hiányzó dokumentumokat, illetve egy alkalommal megváltoztathatják a sorrendet is. A módosítások elvégzésére július 12-ig van lehetőség. Fontos megemlíteni, hogy a változtatások csak az elküldött kérelmek feldolgozása után látszódnak az E-felvételi felületén.

Több mint 111 ezren felvételiznek idén

Összesítették a felsőoktatásba jelentkezők idei számát: több mint 111 ezren adtak be felvételi kérelmet a 2016 szeptemberében induló képzésekre. Nagy részük alapképzésben és osztatlan képzésben, illetve államilag támogatott formában szeretne továbbtanulni. A legtöbben első helyen a gazdaságtudományi, a műszaki és a pedagógus képzési területek valamely szakját jelölték meg. A legnépszerűbb egyetemnek újra az ELTE bizonyult: a jelentkezők 12 százaléka leginkább egyetemünkre szeretne felvételt nyerni.

Kora reggel jobban sikerül a dolgozat

Egy dán kutatócsoport összesen kétmillió tesztet íratott meg általános iskolásokkal a nap különböző szakában, aminek alapján megállapították, hogy a reggel írt dolgozatok tendenciaszerűen jobban sikerültek, mint a későbbiek. Ilyenkor a legfrissebbek ugyanis szellemileg a 8–15 éves diákok, és az órák múlásával egyre tompul a figyelmük. Természetesen az időpontok nemcsak a gyerekekre vannak hatással: amerikai kutatók kimutatták, hogy a bírók például kora reggel, illetve ebéd után hajlamosabbak enyhébb ítéletet hozni.

Ki szeretne főállású nindzsa lenni?

A japán Aicsi prefektúra olyan álláshirdetést adott meg, amiben főállású nindzsákat keres. A hat kiválasztott „harcosnak” színpadi előadásokon, illetve rádiós és tévés műsorokban kell majd fellépnie. A prefektúra arra számít, hogy ez a turizmus fellendüléséhez vezet. Nindzsának bárki jelentkezhet, aki elmúlt 18 éves. Jó hír, hogy még japánul sem kötelező tudni!

Bach mindenkinek az aluljárókban

Mintegy 70 koncerttel emlékeznek meg Johann Sebastian Bach születésének évfordulójáról Budapest belvárosában, a Fővárosi Állat- és Növénykertben és a központi templomokban március 19-én és 20-án a Bach mindenkinek elnevezésű programsorozat keretében. A kezdeményezés tavaly indult el Magyarországon külföldi minta alapján. A rendezvény szervezője a Zeneakadémia Doktorandusz Önkormányzata.

Két ELTE-s irodalmár az idei Artisjus-díjasok között

Artisjus Irodalmi Díjat kapott Bognár Péter, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Régi Magyar Irodalom Tanszékének tudományos munkatársa A rodológia rövid története című verseskötetéért és Gerőcs Péter PhD-hallgató a Győztesek köztársasága című regényéért. A díjátadót a Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület rendezte 2016. március 1-jén. A díjazásban Beck András és Takáts József is részesült, az Artisjus Irodalmi Nagydíjat pedig Tőzsér Árpád vehette át az Erről az Euphorboszról beszélik című kötetéért.

A világ legfiatalabb milliárdosa

Egy 19 éves norvég lány, Alexandra Andresen a világ legfiatalabb milliárdosa. Egy évvel idősebb testvérével, Katharina Andresennel együtt örökölte a Ferd Holnding nevű családi vállalatot, amely többek között dohánygyártással foglalkozik. A két lány vagyonát fejenként 1,2 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

Eggyel több bolygó van a Naprendszerben?

Francia és amerikai szakemberek szerint létezhet egy kilencedik bolygó a Naprendszerben. A feltételezés a Cassini űrszonda adatain alapul, amely 1997-ben indult el a Cape Canaveralról, eredetileg azzal a céllal, hogy a Szaturnusz környezetét vizsgálja. A titokzatos bolygó valószínűleg tízszer nagyobb a Földnél és a Neptunuszon túl kering. Közvetlenül azonban még nem sikerült megfigyelni.

Szakmai szemmel – Káromkodás és boszorkányság

A hétköznapi beszédhelyzetekben sokszor találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy valaki a közelünkben káromkodással vezeti le az őt ért feszültséget. Ezek a kifejezések mindig tartalmaznak valamilyen tabuszót, amely leginkább a vallási fogalmak, a szexualitás, illetve a testrészek és egyes testi funkciók köréből kerül ki. A káromkodást olyan érzelmek válthatják ki, mint a gyűlölet, a szembenállás, a frusztráltság vagy a meglepetés, de emellett a szitkozódó kifejezések töltelékszóként is használatosak. Mit szólnánk viszont ahhoz, ha egy mai viszonylatban enyhének mondható „ebadta” vagy „ördög teremtette” kifakadás miatt megkorbácsolás, börtön vagy akár halálbüntetés járna?

Népszerűek Kínában Janikovszky Éva könyvei

Janikovszky Éva mesekönyvei a kínai olvasók szívébe is belopták magukat! Az írónő művei közül 2014 óta hetet fordítottak le kínaira, és először a Ha én felnőtt volnék, a Jó nekem és a Felelj szépen, ha kérdeznek című könyveket jelentették meg. Olyan hamar elkapkodták őket, hogy tavaly már a második kiadásra is szükség volt. 2015-ben pedig újabb négy Janikovszky-mesekönyv került a boltokba Kínában.

Ismerd meg a segítőkutyák világát!

Napjainkban egyre több figyelmet kap a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének biztosítása, helyzetük megismerése és helyes megítélésük kialakítása. Ahhoz, hogy ezek a tevékenységek egyre szélesebb teret nyerjenek, érdemes a kisgyermekeket is megismertetni a fogyatékossággal élők világával. Nagy segítséget nyújthat ebben Loványi Eszter tavaly megjelent, Kuku és barátai című mesekönyve, amelyben a segítőkutyákkal ismerkedhetnek meg a gyermekek.

Már csak napok vannak vissza a jelentkezési határidőig

Már kevesebb mint egy hétig, pontosan 2016. február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe a felvi.hu-n. A határidő a 2016 szeptemberében induló alap-, mester- és osztatlan képzésekre, illetve a felsőoktatási szakképzésekre egyaránt vonatkozik.

A robot, ami az embertől tanul italt keverni

Az amerikai Maryland Egyetem robotikai központjának kutatói olyan autonóm robotokat fejlesztenek ki, amelyek nem a programozásuk alapján, hanem az emberi tevékenységeket megfigyelve képesek végrehajtani bizonyos feladatokat. A videón látható Julia nevű robot például utánzással kever italt és készít salátát. Az újdonság az, hogy nemcsak másolja az emberi mozdulatokat, hanem először felméri a megoldandó feladatot, aztán kidolgozza saját stratégiáját, és végül nekilát a feladat elvégzésének.

Ha négy kar egyszerre tart gólyabált…

… a fergeteges buli garantált! 2016. február 10-én rendezik az ELTE Gólyabált a MOM Sportcsarnokban, amelynek házigazdái az ELTE BTK, TáTK, IK és TÓK Hallgatói Önkormányzatai lesznek. Az eseményen többek között fellép a Brains, Metzker Viki és a Kelemen kabátban.

Az oktatás a legjobb eszköze a felzárkóztatásnak

A sovány idegennyelv-tudás az egyik legfontosabb gátja az érvényesülésnek a tehetséges fiatalok számára – mondta Navracsics Tibor a felsőoktatás helyzetéről rendezett budapesti konferencián. Az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa úgy véli, a magyar oktatás egy legkényesebb része a nyelvoktatás, mivel ebben nagyon az átlag alatt vagyunk. Előadásában arról is beszélt, hogy a felsőoktatásnak stratégiai jelentősége van az Európai Unió versenyképességének megőrzése szempontjából, illetve arról, hogy az oktatásra fordított pénzt nem társadalompolitikai kiadásként, hanem gazdaságpolitikai befektetésként kell kezelni.

Emelkedik a felsőoktatásban dolgozók bére

Bruttó 345 ezer forint a magyar felsőoktatásban dolgozók átlagjövedelme, ez több lépésben 27 százalékkal fog nőni. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a pénteki sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a felsőoktatási stratégia végrehajtásának fontos elemét képezi a bérrendezés. Az államtitkár a bejelentés előtt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) dolgozóival folytatott egy háromórás konzultációt.

Hiányszakmák napjainkban

Legutóbb a 2008-as nagy gazdasági válság kitörését megelőzően volt akkora a hiányszakmák száma Magyarországon, mint amennyi napjainkban. Rengeteg a betöltetlen álláshely a versenyszférában, mert a cégek egyre inkább a képzett munkavállalókat keresik. A munkaerőhiány másik oka, hogy sokan külföldre mennek a jobb fizetés reményében. A Pénzcentrum összegyűjtötte azokat a szakmákat, ahonnan a legtöbb szakember hiányzik.

Jön a 16. Educatio Kiállítás

2016. január 21. és 23. között rendezi meg idén az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a 16. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást a SYMA Központban. A mindenki számára ingyenes kiállításon felsőoktatási intézmények (köztük külföldi egyetemek is), nyelviskolák, tankönyvkiadók, szakképző intézmények és más oktatással foglalkozó kutatóintézetek mutatják be képzési kínálatukat. Az Educatio Kiállítás nemcsak a felvételiző diákok részvételére számít, hanem az iskolák tanárait és vezetőit is színvonalas szakmai programmal várja.

Évfordulók, programok januártól decemberig

Az előző évhez hasonlóan 2016 is tartalmas esztendőnek ígérkezik. Idén tartják a Széchenyi-emlékévet, amelyen országos rendezvénysorozat keretén belül emlékeznek meg gróf Széchenyi Istvánról, aki 225 éve született. Egy másik, kevésbé kellemes évforduló is kötődik 2016-hoz: 60 éve tört ki az 1956. október 23-ai forradalom és szabadságharc. A különböző művészeti ágakban is több születési és halálozási évfordulóról emlékezhetünk meg, például Wolfgang Amadeus Mozart 260, Janikovszky Éva pedig 90 esztendeje született. A sportkedvelők kifejezetten örülhetnek az idei évnek, hiszen augusztusban rendezik Rio de Janeiróban a XXXI. olimpiai játékokat, illetve június–júliusban Franciországban a labdarúgó-Európa-bajnokságot.

MandaTéka: ahol megnézheted kedvenc magyar filmjeidet

2015. decemberében indult a MandaTéka elnevezésű online filmtár, amely a magyar filmművészet legjavát kínálja a nézőknek. A filmek megtekintése nem díjmentes: filmenként 508 forintot kell fizetni, de néhány alkotást (például Körhinta, Szindbád, Mephisto, Csak semmi pánik) ingyen is le lehet tölteni. A tárhely jelenleg 115 filmet tartalmaz, és hetente tíz filmmel bővül. Amennyiben a filmek széles körben elterjednek, és a fajlagos költségek csökkennek, a kölcsönzés olcsóbbá is válhat.

2016 legnépszerűbb élőlényei

Hagyománynak számít, hogy évente megválasztják az év madarát, fáját, halát, rovarát és gombáját. Az internetes szavazások alapján 2016-ban a haris lett az év madara, a mezei szil az év fája, a compó az év hala, a mezei tücsök az év rovarja és a lilatönkű pereszke az év gombája. Ezek közül „Az év madara” program a legrégebbi, a címet 1979-ben kapta meg elsőként a gyurgyalag. A szavazást kezdeményező egyesületek (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Haltani Társaság, Országos Erdészeti Egyesület stb.) céljai, hogy felhívják a figyelmet a különböző növények, állatok és gombák jelentőségére és védelmére, illetve népszerűsítsenek kevésbé ismert fajokat is.

Ekkor derülnek ki a 2016-os felvételi ponthatárok

Minden jelentkező izgatottan várja azt a napot, amikor kihirdetik a felsőoktatásbeli felvételi ponthatárokat. A jövő évben július 26-án derül ki, hogy kit milyen szakra vettek fel. A 2016-os felvételi eljárás december 23-án indult el, és a diákok 2016. február 16-ig jelentkezhetnek alap-, mester- és osztatlan képzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre. A pótfelvételire 2016. július végétől lehet majd jelentkezést benyújtani, amelynek ponthatárait augusztus végén tudhatjuk meg.

Jelentkezz te is a DUE Tehetségkutató Diákmédia Pályázatra!

26. alkalommal írta ki a DUE Médiahálózat a Tehetségkutató Diákmédia Pályázatot, amelyen minden iskolatípus tanulói és szerkesztőségei részt vehetnek. A nyertesek hét kategóriából (például diákújságírók, diákrádiósok, diákfotósok, diáklapok) és három korcsoportból (általános iskola, középiskola, felsőoktatás) kerülnek ki. A pályázás akkor érvényes, ha a pályázók kizárólag saját munkáikat adják be, és legfeljebb 25 évesek.

Csökken jövőre a Diákhitel kamata

Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szabad felhasználású Diákhitel kamata 2016 első félévére 3,9 százalékra csökken, ami 14 éves fennállása óta a legalacsonyabb szintet éri majd el. A kamat mértéke 2010 óta majdnem a felére esett vissza: 9,5 százalékról 4,9 százalékra. A sajtótájékoztatón felszólalt Havelda Balázs pénzügyi vezérigazgató-helyettes és Bernáth Tamás, a BNP Paribas Cardif vezérigazgatója is.

Egyenlő feltételekkel az Egyetemen – átadták a Fogyatékosügyi Központot

December 10-én tartották a Fogyatékosügyi Központ hivatalos megnyitóját az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A fogyatékossággal és krónikus betegségekkel élő hallgatók szervezett segítéséért alakult központ a Hallgatói Szolgáltató és Sportközpont keretén belül működik a BTK A épületének -125-ös termében, és idén szeptember közepén hozta létre a Kancellária. A Fogyatékosügyi Központban három gyógypedagógus (Kovács Krisztina vezető, Matolcsi Rita, Grósz Judit) és Rozemberczki Zoltán, egy maga is látássérült informatikus dolgozik, aki kiváló szakembere a speciális infokommunikációs eszközöknek és szoftvereknek.

Cukros vízzel hatékonyabb a teljesítménynövelés

A nagy-britanniai Bath-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a teljesítménynövelésben az egyszerű cukros víz tulajdonképpen ugyanannyira hatékony, mint az energia- és sportitalok. A kutatás során hosszú távú kerékpározók között tesztelték, hogy a szacharóz- és a glükózalapú italok közül melyik akadályozza meg jobban, hogy a májban található szénhidrátraktárok kiürüljenek. Amikor a sportolók szacharózt, és nem glükózt vittek be a szervezetükbe, könnyebben mozogtak és edzettek, valamint az emésztésük is könnyebb volt.

Légy KéP-ben! az ELTE TÓK-on – idén utoljára

Folytatódik az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán a Kisgyermek-nevelési Kutatóközpont és Módszertani Laboratórium által szervezett Légy KéP-ben! rendezvénysorozat 2015. december 8-án. Az év utolsó műhelybeszélgetése a matematikai gondolkodás fejlődésének és fejlesztésének témájával foglalkozik, kutatási eredményeket és gyakorlati kezdeményezéseket bemutatva.

Egyetemista IQ-bajnokok

2015. november 25-én rendezték meg a Várkert Bazárban a Nagy Diák IQ-teszt döntőjét, amelyen Péterfia Judit, a Budapesti Corvinus Egyetem kereskedelem–marketing szakos hallgatója és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karán tanuló Bán Róbert diadalmaskodott. A döntőbe azok a középiskolások és egyetemisták kerültek be, akik túljutottak a vetélkedő első két fordulóján. Ehhez legalább 135-ös IQ-val kellett rendelkezni.

Megsemmisül a Mars holdja?

Bizonytalan, hogy milyen sors vár a Mars bolygó Phobos nevű holdjára. A szakértők szerint a kísérőhold 20–40 millió éven belül olyan közel kerül a bolygóhoz, hogy az árapályerők hatására vagy darabokra hullik és gyűrűvé áll össze, vagy nekiütközik a Marsnak. Ez a Phobos összetételétől függ, amiről megállapították, hogy nem elég szilárd, ezért az égitest nagy valószínűséggel szét fog hullani.

Adni és kapni is tudni kell – interjú Szemes Botonddal

Szemes Botond az ELTE BTK irodalom és kultúratudomány mesterszakára járó hallgató, aki az idei évben második alkalommal kapott Köztársasági Ösztöndíjat. Alapszakos tanulmányait az előző félévben fejezte be: magyar szakon irodalomtudomány szakiránnyal diplomázott. 2012-től tagja az Eötvös József Collegiumnak, több felületen publikál, és az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) is szép eredményt ért el.

Budapest lesz 2019-ben Európa Sportfővárosa

Budapestnek ítélte a brüsszeli székhelyű Európai Sport Fővárosai Bizottság (ACES) a 2019-es Európa Sportfővárosa címet. A Magyar Olimpiai Bizottság beszámolója szerint a 2024-es nyári olimpia megrendezéséért versenyben lévő Budapest mellett Málaga, Jereván és Valletta pályázott. A címet 2001 óta ítéli oda az ACES a pályázatot benyújtó városoknak, először Madrid kapta meg, az idei évben pedig Torino a kontinens sportfővárosa. 2016 és 2018 között Prága, Marseille és Szófia viselheti majd a címet.

Ma lesz a Szakkollégium Éjszakája

November 12-én este 18 órától indul a tizenegyedik Szakkollégium Éjszakája az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumának rendezésében. A SZÉ egy ingyenes, egész estés program kiállításokkal, szakmai előadásokkal, beszélgetésekkel, dokumentumfilm-vetítéssel, civil szervezetek képviseltetésével, és még hosszan lehetne sorolni, hogy milyen programokkal várja a lágymányosi kampusz az érdeklődőket. A rendezvény mottója az aktuális politikai helyzetre fókuszálva: Kívül tágasabb?

Husz János, Bárczi-gyógytea, MedInProt – tudományos programok november 9-től 14-ig

Sok választási lehetőségünk van november második hetében (9–14.), ha úgy döntünk, hogy tudományos rendezvényekre szeretnénk ellátogatni az ELTE-n belül. A Husz Jánoshoz kapcsolódó előadássorozattól kezdve a fogyatékos emberek sportolási lehetőségein, a Horthy-korszak mérlegén és a molekuláris elektronikán át egészen a fehérjetudományi programmal foglalkozó MedInProt-konferenciáig hallgathatunk meg előadásokat, és ez csak a programok kis része.

Változik a diplomaszerzés határideje

Elfogadta a kormány a felsőoktatási államtitkárság törvénymódosítási javaslatát, miszerint 2018. szeptember 1-jéig kellene lediplomázniuk azoknak a hallgatóknak, akik 2005 előtt kezdték meg egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat, és még nem fejezték be. Az abszolutórium határidejét is megállapították: 2016. szeptemberig kell letenni az összes vizsgát.

Világhírű nyelvész az ELTE BTK-n

Egy világhírű holland nyelvésszel, Marcel den Dikkennel bővült az ELTE BTK oktatóinak sora, aki 2015 októberétől főállású kutatóprofesszorként a kar Angol-Amerikai Intézetének Angol Nyelvészeti Tanszékén dolgozik, és emellett a nemrég megalakult Nyelvelméleti Kutatóközpont vezetője is. A professzor a Holland Királyi Tudományos Akadémia tagja, sok jelentős és nagyhatású nyelvészeti szakkönyv, illetve tanulmány fűződik a nevéhez, és konferenciák gyakori meghívott előadója szerte a világon.

Olasz–magyar jogi konferencia Rómában

2015. október 27-én magyar–olasz konferenciát rendeztek a római LUMSA Egyetemen. A rendezvényen többek között részt vett Hamza Gábor, az ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professzora és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke. A tanácskozás fő témái a római jog és a magyar alaptörvény voltak.

Jön az első budapesti IoT verseny

Október utolsó hétvégéjén, 30–31-én rendezi meg a Hackathon-in-a-Box és az IT Factory az első budapesti IoT ötletversenyt. Az IoT („Internet of Things”), vagyis a ‘dolgok, tárgyak ismerete’ egy új technológia, melynek segítségével a hétköznapokban használt eszközök (például háztartási gépek, mérőórák, gépkocsik stb.) az interneten keresztül is elérhetőek, és képesek egymással önállóan is kommunikálni. A rendezvény szervezői az informatikában jártasakat és a kezdőket egyaránt várják, mivel a technológiához csak minimális programozói tudás szükséges, és így mindenki találhat számára izgalmas kihívást.

ELTE-s siker az ACM/ICPC versenyen

2015. október 18-án rendezték meg az ACM/ICPC nemzetközi programozási verseny magyarországi válogatóját az ELTE Informatikai Karán. Idén hat csapat indult az egyetem színeiben, melyeknek tagjai az Informatikai és a Természettudományi Kar hallgatói, illetve középiskolások közül kerültek ki. A hagyományokhoz hűen az élmezőnyben végeztek: első helyezett lett az ELTE Sparrows, második az ELTE Padaszok és harmadik az ELTE Digital Hammer. A versenyzők ezzel az eredménnyel bejutottak a novemberi, zágrábi rendezésű regionális fordulóba.

Kik kapják a legtöbb fizetést?

A Trenkwalder átfogó felmérést készített a magyarországi bérezések jelenlegi állapotáról, melyből kiderült, hogy huszonnyolcszoros az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök összjövedelmeinek átlaga között. Legjobban az informatikában, a műszaki és pénzügyi területeken dolgozókat fizetik meg, köztük is főleg a kezdő diplomásokat. A bérek mellesleg az elmúlt évhez képest 3–4 százalékkal emelkedtek.

Fókuszban a fény és a látás a Bayer MSMS programsorozatában

A Bayer Hungária „Making Science Make Sense” (MSMS) Tudásközpont az idei tanévben kibővített formában kezdi meg az oktatási programját, mivel csatlakozik a Magyar Tudományos Akadémia által gondozott A Fény Nemzetközi Éve 2015 eseménysorozathoz is. A 10–14 éves tanulók számára szerveznek foglalkozásokat és interaktív kísérleteket, amelyek a látást, a szem felépítését és működését állítják középpontba. Ez a természettudományos oktatási program már az előző tanévben is sikerrel zajlott, de idén már nem 20, hanem 40 workshopon vehetnek részt a diákok és kísérő tanáraik. Ráadásul a program kiegészül a pedagógusok számára rendezett foglalkozásokkal és egy utazó workshoppal is.

Magyar Szakos Nap, nem csak magyarosoknak

Konferenciák, előadások, koncertek. Röviden így lehetne összefoglalni az október 16-ára hirdetett bölcsészkari Magyar Szakos Nap programtervét. A Nyugat irodalmának nemzetközi kapcsolatai elnevezésű konferencia reggel 9-kor kezdődik az ELTE BTK Kari Tanácstermében, utána 17 órától Keszler Borbála tart helyesírási gyorstalpalót az új szabályzat változásairól. Ezután következnek a koncertek: 20 órától a fél7 zenekar, aztán a Fake Empire szórakoztatja a közönséget. Végül DJ Parádi zenéire lehet bulizni hajnalig. Ezzel párhuzamosan zajlik majd a Zsilka János emlékkonferencia, illetve a finnugor nyelvek oroszországi anyanyelv-oktatásával foglalkozó műhelykonferencia.

Köztársasági Ösztöndíj megháromszorozva – interjú Varga Nórával

Varga Nóra egyike azoknak a tehetséges fiataloknak, akik az idei évben megkapták a Köztársasági Ösztöndíjat. Különösen büszke lehet magára, hiszen háromszoros díjazottnak mondhatja magát. Idén diplomázott az ELTE BTK-n szabad bölcsészet szakon esztétika szakiránnyal és filmtudomány minorral, illetve abszolvált magyar szakon művelődéstudomány szakiránnyal. Nórit többek között a díjhoz való viszonyulásáról, tudományos munkájáról és jövőbeli terveiről kérdeztem.

Magyar írók is esélyesek a Nobel-díjra

Október 8-án, délután 1 órakor hirdeti ki a Svéd Királyi Akadémia, hogy kié lesz idén a Nobel-díj irodalom kategóriában. A fogadások már javában zajlanak, és az esélyesek között két magyar író is szerepel: Krasznahorkai László és Nádas Péter. Krasznahorkait titkos befutóként emlegeti az egyik legrangosabb fogadóiroda, a Ladbrokes, mivel az író idén elnyerte a Booker-díjat.

Aktuális konferenciák az ELTE BTK-n

Nem lesz hiány tudományos programokban október 8-án és 9-én az ELTE BTK-n. Csütörtökön reggel 9-kor kezdődik a 11. Félúton konferencia, amelyet a Bölcsészkar Magyar Nyelvészet Doktori Programjának hallgatói szerveznek egyetemi oktatók, hallgatók, tanárok, tanítók és mentorok számára. 10 órától a szintén kétnapos Mikszáth-konferencia veszi kezdetét, amely az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével kerül megrendezésre. Délután 16 órától pedig az Avilai Nagy Szent Teréz születésének 500. évfordulójára rendezett tudományos szimpóziumra lehet ellátogatni.

Algákkal a szennyvízkezelésért

A napokban zárult a Szent István Egyetem Izolált algafajok célzott alapkutatása című projektje, melynek keretében a kutatók olyan eredményeket értek el, amelyek meghatározók lehetnek a jövő szennyvízkezelésében. A több mint 700 millió forint összértékű, teljesen uniós támogatásból megvalósuló kutatómunkában nemcsak az egyetem oktatói vettek részt, hanem hallgatók és doktoranduszok is, akik így kipróbálhatták, hogyan kapcsolódik össze a mindennapi gyakorlat az akadémiai munkával. A diákoknak lehetőségük nyílt arra is, hogy tudományos munkákat, dolgozatokat vagy akár diplomamunkákat szenteljenek a témának.

Robban vagy ömlik? – ELTE-s programok a Kutatók Éjszakáján

Országos szinten mintegy 75 000 látogatót vonzott a szeptember 25-én megrendezett Kutatók Éjszakája, amely idén ünnepelte 10 éves jubileumát. Az ELTE összes kara részt vett a rendezvénysorozatban több mint 150 programmal, melyekre több ezren látogattak el. A Kutatók Éjszakája egy jó lehetőség arra, hogy az érdeklődők bepillanthassanak a tudomány világába, megismerhessék érdekességeit és aktualitásait, és minél több fiatalnak legyen kedve tudományos életpályát választani. A szervezők azt is célul tűzték ki, hogy eloszlassák a kutatói életről kialakult esetleges sztereotípiákat.

Ilyen lesz a magyarérettségi 2017-től

A 2017-es május–júniusi vizsgaidőszaktól kezdve több mindenben változik a magyar nyelv és irodalom érettségi. A változások az írásbeli feladatsorokat érintik közép- és emelt szinten egyaránt, a szóbeli vizsgák lényegében változatlanok maradnak. Az értékelés is változik: egyrészt másképp kell majd pontozniuk a feladatokat a tanároknak, másrészt innentől kezdve a jó helyesírást jutalmazni fogják, és nem lesznek hibapontok.

Az USA nagykövete az ELTE BTK-n

Az ELTE BTK-ra látogat Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete október 1-jén. Az Antall József Tudásközponthoz tartozó Diplomaták Klubjának szemeszternyitó programjában érkezik a nagykövet asszony a Bölcsészettudományi Karra. A találkozón a beszélgetőpartnere Adam LeBor, a The Economist újságírója lesz. Az esemény 17.30-kor kezdődik a Gólyavárban.

Hangolódjatok az ELTEfesztre!

Október 2-án rendezik meg harmadszorra az ELTEfesztet egyetemünkön. A pályaválasztási fesztivál több mint 500 programmal, interaktív workshopokkal, nemzetközi lehetőségek bemutatásával és rendhagyó órákkal várja a leendő felvételizőket, szüleiket, pedagógusokat és természetesen minden érdeklődőt reggel 8 és délután 17 óra közt a Trefort-kerti kampuszon, de az egyetem összes kara bemutatkozik nem mindennapi formában. A rendezvény célja, hogy bemutassa, hogyan működik egy nyitott, európai szellemiségű, a tehetséggondozásban élen járó intézmény.

Téged is vár az Erasmus+

Október elsejéig lehet még pályázni 1 millió euróra, vagyis több mint 300 millió forintra az Erasmus+-program ifjúsági részében. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára azt is elmondta a keddi sajtótájékoztatón, hogy az Erasmus-programot a legtöbben csak oktatási programként kezelik, pedig sokkal többről van szó. Hozzátartozik egy ifjúsági rész is, amely a 13–30 éves fiatalokat célozza meg, és amelyre évente 4 millió euró áll rendelkezésre. Ebből az összegből átlagosan 160–170 pályázatot tudnak támogatni, ami azt jelenti, hogy a határidőig beérkezettek közül még 40–50-en részesülhetnek a támogatásban.

Főtt tojásból újra nyers – Átadták az idei citrom-Nobel-díjakat

25. alkalommal adták át idén a citrom-Nobelnek is nevezett IgNobel-díjakat az amerikai Harvard Egyetemen. Az IgNobel a Nobel-díj paródiájának számít, és 1991 óta ítélik oda 10 kategóriában azoknak a kutatóknak, akik látszólag értelmetlen felfedezéseket tettek vagy használhatatlan találmányok kerültek ki a kezeik közül, de ezzel megnevettetik az embereket, és egyben el is gondolkodtatják őket. Az IgNobel eredményhirdetését minden évben a „rendes” Nobel-díj átadása előtti héten tartják több mint ezer kíváncsi néző és valódi Nobel-díjasok részvételével.

Konferencia a tudomány és a politika kapcsolatáról

Konferenciát tartottak kedden a brüsszeli Európai Parlamentben a tudományos alapú politikai döntéshozatalról A tudomány találkozik a parlamentekkel címmel. Ez volt az első, uniós szinten megtartott rendezvény, amelyen ezzel a témával foglalkoztak. A konferencia résztvevői – számos ország törvényhozási képviselői – arról tanácskoztak, hogyan lehet továbbfejleszteni az európai politika alakítói és a tudományos világ közötti párbeszédet, vagyis mit igényel egymástól ez a két közösség.

Röviden az OKJ-ről

Idén június 12-től léptek életbe azok az új szabályok, amelyek alapján mindenki ingyen végezhet el két, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő tanfolyamot. Eddig csak az első szakképesítés megszerzéséért nem kellett fizetni. Változott a nappali tagozatos tanfolyamok korhatára is: korábban a 21 év felettiek csak esti vagy levelező munkarendben tanulhattak, de ezt a szabályt most eltörölték. Viszont 25 éves kor felett már nem lehet részt venni gimnázium vagy szakképző iskola által indított képzésen, hanem helyette a felsőoktatásban lehet tanulni, ami a munkarendtől függetlenül ugyanúgy ingyenes.

Gyorstalpaló a Corvinusról

Hiába szavazott a Budapesti Corvinus Egyetem szenátusa egyértelműen az ellen, hogy budai karaik a gödöllői Szent István Egyetem részeivé váljanak, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere még a szavazás előtt bejelentette: mindenképpen integrálni fogják a budai campust a SZIE-be. A miniszter szerda délelőtt tartott megbeszélést a BCE rektorával, Rostoványi Zsolttal és a budai karok dékánjaival (Mezősné Szilágyi Kingával, Hegyesné Vecsery Beátával és Hegedűs Attilával), ahol közölte, hogy az integráció végleges döntés, tehát a szenátus véleménye nem fog számítani.

Tudományos tájékoztató az ELTE BTK-n

Szeptember 4-én tartották idén a hagyományos tájékoztató napot az ELTE Bölcsészettudományi Karán, melynek keretében az elsőévesek és felsőbb éves társaik a karon működő kutatási lehetőségekről, például különféle ösztöndíjakról, versenyekről és a szakkollégiumokról tájékozódhattak. Délután 3 órakor kezdődött a tájékoztató a Gólyavár Pázmány termében, és mire Bori Kinga, az ELTE BTK HÖK Tudományos Bizottságának elnöke megnyitotta az eseményt, a terem megtelt érdeklődőkkel. Bori röviden összefoglalta a bizottság munkáját, amely nagyrészt a tudományos pályázatok kezeléséből és a kari tudományos munka összefogásából áll.

Észszerűbb lett a helyesírás

2015. szeptember 3-án mutatta be a Magyar Tudományos Akadémia A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadását. Legutóbb 31 évvel ezelőtt, 1984-ben jelent meg új szabályzat, a szótári anyag bővítésével készült lenyomat pedig 2000-ben. Az új kiadás szerzői arra törekedtek, hogy mellőzzék az alapvető változásokat, viszont egy könnyebben használható és bizonyos mértékig rugalmasabb, megengedőbb szabályzatot adjanak a használók kezébe. A változtatások, szabálymódosítások megismeréséhez és elsajátításához a diákok kapnak türelmi időt, a 2017. május–júniusi érettségi vizsgáktól kezdve lesz kizárólagos érvényű a 12. kiadás.

Együttműködés az ELTE és a KU Leuven között

2015. szeptember 2-án együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és Rik Torfs, a Leuveni Katolikus Egyetem rektora az ELTE Szenátusi Termében. A két egyetem közötti együttműködés célja az oktatói és tudományos kapcsolatok fejlesztése. A belga egyetem rektora mellett Budapestre érkezett Pieters Danny rektorhelyettes is. A leuveni küldöttség később a Semmelweis Egyetemre és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre is ellátogatott.

Új nevet kapott a BKF

Eddig sem volt titok, hogy a BKF-et át fogják nevezni, de hivatalosan 2015. szeptember 1-jétől vezették be a főiskola új nevét. Az intézmény eddig a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola nevet viselte, ezt változtatták meg Budapesti Metropolitan Főiskolára (MET). A változtatás igencsak időszerű volt, mivel a régi név már nem fedte le sem az intézmény sokoldalú képzéskínálatát, sem azt a fejlődést, melynek során a főiskola magyar és nemzetközi viszonylatban egyaránt jelentőssé vált. A MET a névváltáshoz kapcsolódóan új logóval és arculattal jelenik meg ezentúl a kommunikációs felületeken.

Már lehet jelentkezni az őszi érettségikre

Megindult az idei október–novemberi érettségi vizsgákra való jelentkezés, a diákok 2015. szeptember 7-ig jelezhetik vizsgázási szándékukat. Az őszi érettségi azoknak is jó lehetőség lehet, akik nem kerültek be a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára. A jelentkezők az őszi időszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgafajták közül választhatnak. Tehát előrehozott érettségit nem lehet tenni.

Sikerrel zártak a vidéki egyetemek is a pótfelvételi során

Sok hallgató került be a pótfelvételi keretén belül a Szegedi Tudományegyetemre és a Debreceni Egyetemre. Az SZTE-n összesen 6638 elsőéves kezdi meg a tanulmányait ősztől, ebből 492-en a pótfelvételi által jutottak be. A Debreceni Egyetemre idén több mint 8000 hallgató nyert felvételt, akik közül 466 második körös jelentkező volt. A szegedi egyetemre 632-en jelentkeztek a pótfelvételi keretében, és a diákok 78 százaléka be is került az intézménybe. Az SZTE 12 kara közül 9, valamint a Tanárképző Központ hirdetett pótfelvételi lehetőséget. A legtöbben, 142-en a Természettudományi és Informatikai Karra szerettek volna bekerülni, de az Állam- és Jogtudományi Karon is magas volt a jelentkezők száma (140 diák).

Az állami ösztöndíj feltételei

Az állami ösztöndíjas képzésre felvételt nyert hallgatóknak beiratkozáskor alá kell írniuk a hallgatói nyilatkozatot, amelyben két feltételt vállalnak. Ez vonatkozik a nappali, esti vagy levező munkarendben tanulókra, az alap-, mester- és osztatlan szakosokra, valamint a felsőoktatási szakképzést választókra is.

Tanévkezdés diákkedvezménnyel a Telenornál

Szeptember közepéig kedvezményesen vásárolhatnak új okostelefont a Telenornál iskolások és egyetemisták. A kedvező ár mellé egy hónapnyi korlátlan Facebook-használat is jár, és akik az interneten rendelik meg új készüléküket, ötezer forint értékű kupont kapnak ajándékba, amit kiegészítők vásárlására fordíthatnak.

Több kreditet félévenként!

Nehezebb lesz megtartani az állami ösztöndíjas helyeket a 2015/2016-os tanévtől. Az állami (rész)ösztöndíjas hallgatóknak eddig minimum 15 kreditet kellett egy félév alatt teljesíteniük ahhoz, hogy ne sorolják át őket önköltséges képzésre, de ez most 18 kreditre növekszik.

Jobban támogatják jövőre a felsőoktatást

Hétmilliárd forinttal többet kap jövőre a felsőoktatás. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az Országgyűlés honlapján jelentette be, hogy a támogatás összege az eddigi 191,6 milliárd forintról 198,1 milliárdra növekszik. Az egyetemek és a főiskolák az idei évhez képest 789,1 millió forinttal számolhatnak az általuk fenntartott köznevelési intézményekben a pedagógus-életpálya bevezetésére, a pedagógus minősítésekre és a gyermekétkeztetésre.

Így használd a Neptunt

Nemrég vettek fel a hőn áhított szakra, de máris szembesülnöd kell első egyetemi teendőiddel. Ezek közé tartozik az ELTE tanulmányi rendszerére, a Neptunra való regisztrálás is. Ezen keresztül tudsz majd intézni rengeteg ügyet, például a félévek aktiválását, a tárgy- és vizsgafelvételt, vagy épp a kollégiumi jelentkezést. Segítünk, hogy hamar megbarátkozz a tengeristennel!

Miért vált ki a zene bőrorgazmust?

Két, egymástól független kutatási eredmény jelent meg a zene által kiváltott hatásról. Japán és amerikai kutatók kiderítették, hogy pontosan miért leszünk libabőrösek, illetve ahogy tudományos oldalakon nevezik, miért van bőrorgazmusunk egy-egy zeneszám meghallgatásától.

Beszélgetések Karinthyról másképp

Május 13-án rendezték meg első alkalommal a Karinthy Irodalmi Esteket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Karinthy Frigyesről elnevezett tagkönyvtárában. Az Estek megálmodója Kalmár Balázs, az ELTE BTK magyar szakos hallgatója, aki különösen a modern magyar irodalmat…