33

cikk

A 30 legjobb labdarúgó 1996 és 2006 között – 2. rész

Közel két hónap telt el az óta, hogy utoljára futballmérkőzést élvezhettünk. A koronavírus okozta űrt a legtöbb sportoldal, sportcsatorna mind itthon, mind pedig külföldön múltidézéssel igyekszik kitölteni. Korábbi nagy meccsek, játékosok bemutatása került a középpontba, nem ritkák a rangsorolások különböző korszakok legjobb csapatai, illetve játékosai tekintetében. Az ELTE Online sportrovata sem kíván elmaradni ezektől, így most egy több szempontból is egyedi 30-as listával jelentkezünk egy háromrészes sorozat keretein belül.

A 30 legjobb labdarúgó 1996 és 2006 között – 1. rész

Közel két hónap telt el azóta, hogy utoljára futballmérkőzést élvezhettünk. A koronavírus okozta űrt a legtöbb sportoldal, sportcsatorna mind itthon, mind pedig külföldön múltidézéssel igyekszik kitölteni. Korábbi nagy meccsek, játékosok bemutatása került a középpontba, nem ritkák a rangsorolások különböző korszakok legjobb csapatai, illetve játékosai tekintetében. Az ELTE Online sportrovata sem kíván elmaradni ezektől, így most egy több szempontból is egyedi 30-as listával jelentkezünk egy háromrészes sorozat keretein belül.

Válságban a Barcelona – 2. rész: Fejétől bűzlik a hal

A koronavírus miatt áll az egész világ, így a labdarúgó bajnokságok is szünetelnek. Az FC Barcelona háza táján azonban így sem csillapodnak a kedélyek, sőt, rendre újabb botrányok robbannak ki, melyek által a klubelnök, Josep Maria Bartomeu egyébként sem túl rózsás megítélése egyre csak romlik. Régóta látszik, hogy a Barcelonánál koránt sincs minden rendben, mind a pályán, mind a vezetőségben komoly problémák vannak, utóbbiból pedig egyenesen fakad előbbi. Kétrészes cikksorozatunk második részében az idény során kirobbant botrányokat vesszük végig, melyek által a Bartomeu-féle elnökség minden korábbinál mélyebbre taszította a csapat jó hírét.

Válságban a Barcelona – 1. rész: A visszaesés okai

A koronavírus miatt áll az egész világ, így a labdarúgó-bajnokságok is szünetelnek. Az FC Barcelona háza táján azonban így sem csillapodnak a kedélyek, sőt, rendre újabb botrányok robbannak ki, melyek által a klubelnök Josep Maria Bartomeu egyébként sem túl rózsás megítélése egyre csak romlik. Régóta látszik, hogy a Barcelonánál koránt sincs minden rendben, mind a pályán, mind a vezetőségben komoly problémák vannak, utóbbiból pedig egyenesen fakad előbbi. Kétrészes sorozatunk első részében a csapat visszaesését vesszük górcső alá, valamint azt, hogy milyen felelőssége van ebben a Bartomeu-féle elnökségnek.

Megújuló olimpia a náci propaganda árnyékában – Berlin, 1936.

Az 1936-os berlini olimpia a korszak legjelentősebb sporteseménye volt. Az 1896-os athéni, vagyis az első újkori olimpia óta, a nemzetközi viadal a világ legjelentősebb sporteseménye, azonban a ’30-as évek németországi viadala több szempontból is kiemelkedik ezek közül. Németországban ekkor már három éve tartott Hitler és a nácik uralma, melyet nagy nemzetközi tiltakozás kísért a tornát megelőzően, a sportesemény pedig a német propagandagépezet egyik fontos eszközéül is szolgált. Ám ezen olimpia jelentősége nem csak ebben állt, hanem abban a számos újításban, melyeket itt alkalmaztak először, és amik azóta is elengedhetetlen elemei az olimpiai játékoknak. Nem mellékesen néhány legendás sportteljesítmény is köthető az 1936-os nyári olimpiai játékokhoz, ahol a magyar versenyzők is remek teljesítményt nyújtottak.

Nyíregyházi diadallal zárult a KEK férfi röplabda tornája

A szombati napon folytatódott a 2020-as KEK röplabdabajnoksága, amikor is eldőlt, hogy mely csapatok utazhatnak haza éremmel, valamint a legfontosabb kérdés is, azaz, hogy ki nyeri el idén a hőn áhított trófeát. A pénteki nap folyamatos küzdelmei után a csapatok többségén érezni lehetett helyenként a kimerültséget, ám ez nem akadályozta meg őket abban, hogy színvonalas mérkőzésekkel szórakoztassák a közönséget.

A megosztó hálószaggató

Dzsudzsák Balázs napjaink egyik legjobb és legjelentősebb magyar labdarúgójának számít. Annak ellenére, hogy rövidesen betölti a 33. életévét, mely focistakorban már öregnek minősül, jelentősége a magyar válogatottban még mindig megkerülhetetlen. Dzsudzsák karrierjének megítélése azonban talán a legmegosztóbb a hazai szurkolók körében. Egy vitathatatlanul remek képességű játékosról beszélünk, aki külföldön is bizonyított már pályafutása döntő szakaszaiban, illetve akkor, amikor újabb lehetőségek nyíltak meg előtte, mindig a pénz volt a középpontban ahelyett, hogy a karrierjét építette volna, hogy magasabb szintre kerüljön. Mindemellett azonban rengeteget tett a magyar labdarúgó-válogatottért, melyről mindig elmondja, mennyire fontos neki, és nyilatkozataiból, valamint egyéb megnyilvánulásaiból kitűnik, hogy bizony nem csak a levegőbe beszél.

Sportélet a Rákosi-korszakban – fókuszban a labdarúgás

A sport és azon belül is a labdarúgás mindig kiemelt szerepet töltött be az emberek életében. Mint a világ máig legnépszerűbb sportja, nem meglepő, hogy több országban napjainkat tekintve is sokszor politikai ügyként kezelik. Magyarországon az 1950-es években túlzás nélkül kijelenthető, hogy a világtörténelem minden idők egyik legnagyobb politikai beavatkozása történt az élsportba, azon belül is kiemelt szerepet kapott a futballba történő állami beavatkozás.

A legnagyobb magyar reménység – Szoboszlai Dominik kilátásai az elődök tükrében

Napjainkban, ha felteszik egy magyar futballszurkolónak a kérdést, kit nevezne meg a hazai labdarúgás legnagyobb reménységének, szinte mindenki a 19 éves Szoboszlai Dominikot mondaná. A fiatal középpályás kilátásai nagyszerűek, mind a hazai, mind a külföldi szakértők elismerően szólnak róla, és az újabb kihívások alkalmával sem remeg meg a lába, életkorát meghazudtoló módon veszi az akadályokat. Az alábbiakban a pályafutását, illetve az abban rejlő lehetőségeket vesszük sorra, kitérve a magyar futball elmúlt évtizedeinek nagy reménységeire, illetve arra, mennyire hozták ki pályafutásukból azt, ami bennük volt.

Kritikusok kritikája – Hollywood és a képregényfilmek

Napjaink mozikultúrájáról gyakran hangzik el a kijelentés, mely szerint a képregényfilmek korát éljük. Noha akadnak szép számmal művek, melyek nem sorolhatók ebbe a kategóriába, mégis jogosnak tarthatjuk ezt a megállapítást, hiszen néhány kivételtől eltekintve az év legnagyobb mozis eseménye egy adott képregénykarakter vagy képregényes szuperhőscsapat aktuális filmje. Érdekes megfigyelni, hogy mennyire mérvadó lett a Marvel Filmes Univerzum a kritikusoknál, már-már irreálisan nagy jelentőséget tulajdonítanak neki, amely komoly problémákat eredményez. Természetesen nem húzható rá minden a Marvel-filmekre, jelen írás sokkal inkább a kritikusok kritikája akar lenni, némi elmélkedéssel Hollywood helyzetéről és a képregényfilmek világáról.