16

cikk

Ezért kell a denevéreknek vért inni

Többféle denevérfaj létezik, a vérszívóak fajtáját tudósok kutatták, hogy rájöjjenek, miért szükséges számukra más állatok vére, hiszen annak alacsony a szénhidrát- és a vitamintartalma, ám kifejezetten sok (93%) fehérje és magas számú kórokozó van benne. Most azt a biológiai feltételrendszert sikerült megfejteni, ami megmagyarázza az irracionálisnak tűnő vérfogyasztást.

Egyre butít a digitális világ

Egy új kutatás szerint egyre inkább csökken a fejlett európai országokban, főleg Skandináviában és az Egyesült Királyságban lakók intelligenciaszintje.

Megerőszakolt állatok – lemészárolt nők: mennyire aktuális ma Carol J. Adams tanulmánya?

Bíró Judit habilitált egyetemi docenssel, az ELTE Kisebbségszociológia Tanszékének vezetőjével beszélgettünk az erőszakról, a bűnről és Carol J. Adams Megerőszakolt állatok – lemészárolt nők című tanulmányáról.

Gyűrűk ura, Trónok harca és Napóleon a jog tükrében

Milyen sajátos jogrendről ír Zsákos Bilbó? Mi történik az értékeivel, miután a megyében önkényesen halottnak nyilvánították? Kinek van joga a vastrónra ülni? Ám mindenekelőtt: hogyan jelenhet meg az irodalomban a jog, és milyen tanulságokkal szolgálhatnak ezek a példák? – Majtényi Balázzsal, az ELTE TáTK Európai Tanulmányok tanszékének habilitált egyetemi docensével beszélgettünk.

“Nem a kivitelezéssel van probléma, hanem a mögöttes tartalommal”

Egy álmos márciusi napon senki sem gondolta még, hogy valami olyasmi fog megjelenni az eddig konzervatívnak gondolt CBA üzletlánc Facebook oldalán, ami Fluimucil szintű közbeszédtéma lesz Magyarországon, aztán Kasszás Erzsi jött, és mindent felforgatott amit eddig a CBA-ról gondoltunk.

A városfejlesztés a kritikai városkutatás és a kétoldalú dzsentrifikáció tükrében –   Interjú Jelinek Csabával, a CEU Szociológiai és Szociális Antropológia tanszékének doktori hallgatójával

A CEU tanszékén innovatív fúzióba került a szociológia és az antropológia. A két diszciplína együttes hasznáról és a városfejlesztés, dzsentrifikáció hatásairól és hasznosságáról tudhattunk meg többet.

„Nem hiszem, hogy az internet, vagy bármilyen más technológiai újítás közelebb vinne minket bármilyen utópiához”

Molnár Attila Károly, vallásszociológus, konzervatív eszmetörténész. Az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense és az NKE Molnár Tamás Kutató Központ vezetője. Az eszmetörténészi létről és annak hétköznapi relevanciájáról, valamint az internet vallás jellegéről, az azon megtalálható trollokról és a világháló által nyújtott lehetőségeiről beszélgettünk társadalmi szempontból.

„Egyre inkább az emberekről beszélünk, amikor médiáról beszélünk.” – Interjú Hammer Ferenccel

Hammer Ferenc az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője. Milyen úton jutott el a tanszékvezetésig és milyen a viszonya az opera műfajával? Hogyan lehet megtanulni a média élvezetét, és milyen feladata lehet ma a médiának?

„Forduljon pszichológushoz, aki nem szereti a matematikát”

Major Lászlót, az ELTE TÁTK Statisztika tanszékének adjunktusát kérdeztük a matematika hasznosságáról, a formális logikáról és a diszkrét geometriáról. Nem csak diszkréten.

„Probléma, ha a szülők autoriter nevelési stílust képviselnek”

Dr. Prazsák Gergő, az ELTE Szociálpszichológiai Tanszékének tudományos munkatársa szerint. Ám nem csak erről, hanem a társadalmunkról, szociálpszichológiáról, aktuális kutatásokról és jelenkori problémákról beszélgettünk. 

Amitől a szociológia és a statisztika hasznos és érdekes (II. rész)

Interjúnk második részében megtudhatjuk, hogy valóban lehet-e csalni a statisztikával, és ha igen, hogyan. Mitől paradigmaváltás a big data, milyen előnyei és technikai nehézségei vannak. Miért fontos és milyen hosszú távú eredményei lehetnek a presztízskutatásnak, valamint, hogy hogyan használhatóak okosan együtt a hagyományos adatfelvételi és kutatási módszerek a big data-val.

Amitől a szociológia és a statisztika hasznos és érdekes (I. rész)

Milyen fontos szerepe van az időmérleg kutatásnak és milyen hasznos modellek állíthatóak fel belőle? Mi a fizetetlen munka és a GDP viszonya, valamint mik az előnyei és veszélyei a big data-nak? Erről kérdeztük Giczi Johanna gazdaságszociológust, a KSH vezető tanácsadóját és az ELTE TáTK Kisebbségszociológiai tanszékének munkatársát.

„Hülyének néznénk azt az embert, aki akadémiai szófordulatokkal kérne egy liter tejet a sarki közértben”

Az Irányzék harmadik adásának vendége Pölcz Ádám nyelvészdoktorandusz, kántor, és a MANYSZI irodavezetője volt, akivel a nyelvészet mindennapi alkalmazási területeiről, fordításról, és újrafordításról beszélgettünk. A beszélgetést szerkesztett leirat formájában is közöljük.

Nagyon sok ember éli úgy az életét, mint egy nem-játékos karakter – Interjú Tóth Dániel pszichológussal

Az Irányzék című társadalomértő rádióműsor második adásának vendége Tóth Dániel pszichológus és videójáték-szakértő volt, akivel a játékfüggőségről beszélgettünk. A beszélgetést szerkesztett leirat formájában is közöljük. Mennyire tud hozzászólni az átlagos pszichológus a videojáték-függőség kérdéséhez? A…

A tudomány egy végtelen lépcsősor – Interjú Balázs Géza professzorral

Az Irányzék című társadalomértő rádióműsor első adásának vendége Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, és az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője, akivel a bölcsészet és a tudománykommunikáció feladatairól, lényegükről és lehetőségeikről beszélgettünk. A beszélgetést szerkesztett leirat formájában is közöljük.

Másodpercenként 350 – headbangelnek az ausztrál méhek

Az ausztrál méhek másodpercenként 350-szer csapják oda a fejük a virágokhoz – most sikerült először lefilmezni a módszerük, amivel a posztmodern zenei stílusait élvező fiatalokat könnyedén aláznák porba (de nem virágokéba) egy-egy heavy metál, trance vagy egyéb “veretős” műfajban.