Idén az ELTE rendezte a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia két szekcióját is. A Humán Tudományi Szekciónak a BTK, míg a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekciónak a PPK adott otthont. A két nap alatt számtalan izgalmas előadás elhangzott, ezek közül néhányról beszámolunk nektek.
Az OTDK egyik varázsa, hogy általában nem tudhatja az ember, hogy milyen előadásra ül be. Látja a címet, az előadó nevét, akár még az absztraktot is el tudja olvasni, de az, hogy milyen élményben lesz része, csak ott derül ki. Éppen ezért vagyok azon a véleményen, hogy ilyenkor nem kell túlgondolni azt, hogy melyik előadásokra érdemes beülni, hanem a vakszerencsére kell ezt bízni. Az OTDK programjai alatt ezt az elvet követtem, és ennek eredményeként sok izgalmas előadást meghallgathattam. A változatos témákról többször is pezsgő szakmai vita zajlott az előadó, a zsűri, illetve néha a közönség tagjai között.
Gágó Zsófia: Ótörök jövevényszavak és őstörténet
A Nyelvtörténeti szekció előadásából kiderült, hogy azt is érdemes vizsgálni, hogy a régészeti leletek hogyan befolyásolhatják a nyelvészet álláspontját egy-egy témán belül. Gágó Zsófia a török nyelvből érkező jövevényszavakat vizsgálta meg. Kutatása felhívja arra a figyelmet, hogy ezek az átvételek korábban és máshol is megtörténhettek, mint azt feltételeznénk. Elmondta, hogy a későbbiekben további történelmi forrásokat is szeretne megvizsgálni. A zsűri kiemelte, hogy ez a terület nagyon aktuális, ezért valóban érdemes ezzel foglalkozni a továbbiakban is. A közönség soraiból arra is felhívták a figyelmét, hogy nagyon friss orosz nyelvű szakirodalmak készültek erről, és ezeket mindenképpen érdemes lenne figyelembe vennie a jövőben.
Heil Kristóf Mihály: Operátumok a megyék előtt
Az előadás a kereskedelmi, az adóügy és az igazságszolgáltatásügyi operátumok vizsgáltáról a nógrádi, esztergomi és győri törvényjavaslatok áttekintésén keresztül. A kutatás az 1790 és 1848 közötti időszak törvénykezési változásaira koncentrált; a Reformkori Magyar Történelem szekcióban hangzott el. Heil Kristóf Mihály elmondta, hogy azért ezeket a megyéket vizsgálta, mert ezeket még nem kutatták ilyen megközelítésből. A zsűri kiemelte az eredmények histográfiai helytállóságát, ugyanakkor azt is, hogy nem minden esetben ért egyet az egyes adatok értelmezésével. Az előadó új módszertan alkalmazására is kapott tanácsot, amik tovább segíthetik a kutatás előremenetelét. Heil Kristóf Mihály ezt egy „első, belépő kutatásnak” kezelte, s a jövőben is szeretne ezzel foglalkozni, például külföldi mintákkal összehasonlítani az eddig kapott eredményeit.
Király Alexandra: Női olvasási szokások a 19. században
Király Alexandra a Reformkori Magyar Történelem szekcióban ismertette azirányú kutatását, ami olyan nők naplóinak, emlékiratainak az elemzésén alapul, akikről tudható, hogy szerettek olvasni. Ezen személyek hátterét vizsgálta az előadó, különös tekintettel arra, hogy milyen hatásoknak köszönhetően kezdhettek el olvasni. A kor egyik folyóirata, a Hölgy Futár pedig abban segít, hogy kiderüljön az, milyen érdeklődési körei voltak azoknak, akik olvastak ekkor. Az előadás néhány konkrét személyt emelt ki, a zsűri ugyanakkor arra is kíváncsi lett, hogy miként lehetne szélesebb körű elemzést elvégezni erről. Király Alexandra elmondta, hogy ezt a jövőben az újságok előfizetési névsoroknak a megvizsgálásával tervezi, míg a zsűri a népszámlálási adatokat, illetve a női iskolák adatait ajánlotta a figyelmébe.
Kozma Luca Anna: „Mid or Feed!” – A toxikus viselkedés vizsgálata az internetfüggőség és a sötét tetrád fényében
Manapság egyre többen játszanak internetes játékokkal. Ezek közül az egyik legnépszerűbb a League of Legends (LoL), Kozma Luca Anna pedig az ezen belüli toxikus viselkedést vizsgálja. Kutatásából kiderült, hogy nemi és életkori sajátosságai is vannak a játékon belüli verbális bántalmazásnak. Arra az eredményre jutott, hogy a férfiakra jellemzőbb, hogy ők az elkövetők, míg a nők többször érzik magukat áldozatnak. A zsűri felvetésére elmondta az előadó, hogy ez azért is lehetséges, mert előfordulhat, hogy ugyanazt a megjegyzést a nők bántóbbnak érzik. Ez azért is elképzelhető, mert a játékból nem derül ki általában a játékos neme, ugyanakkor a kutatás ezt az eredményt mutatta. Az előadás a Klinikai pszichológia és Addiktológia szekcióban hangzott el.
Csikós Nóra: A bevonódás és az elektrodermális aktivitás kapcsolata
A bevonódást a számítógépes, online és telefonos játékokkal kapcsolatosan használja a szakirodalom, és a játékon belüli elmerülésre utal. A kutatás azt vizsgálta, hogy az online játékokba való bevonódás mértéke mutat-e az összefüggést az átlagos bőr-vezetőképesség szintjének egyénen belüli változásával. Csikós Nóra elmondta, hogy a későbbiekben nagyobb mintán is szeretne ehhez hasonló vizsgálatokat végezni. Kiemelte, hogy a vizsgálat alanyai egyetemisták voltak, nem az alapján történt a szűrés, hogy az alany milyen gyakorisággal játszik online játékokkal. A zsűri pozitívan jellemezte azt, hogy a vizsgálatnak van egy személyes jellege, ugyanis az elmúlt időszakban a klinikai vizsgálatok száma sokkal dominánsabb volt. (Ez azért is érdekes, mert a Klinikai pszichológia és Addiktológia szekcióban hangzott el az előadás.) Azt viszont építő kritikaként rótták fel, hogy az eredményeket sokkal érzékenyebb skálán is fel lehetett volna venni.
Ignácz Ágoston: A bambergi káptalan levele Salamon magyar királyhoz
Ignácz Ágoston kutatási egy olyan dokumentumot vizsgált, ami a magyar középkorkutatáson belül nem túl ismert. A levélnek a mai napig nincs fordítása, ennek ellenére jelentős történelmi forrásnak tekinthető, mivel több 11. századi magyarországi konfliktusról is információkat tartalmaz. Az előadó elmondta, hogy a dolgozat későbbi kibővítése során nagyon sok szakirodalmat szeretne még beépíteni a munkájába. Kiemelte, hogy két nagyon eltérő bírálatot kapott: az egyikük nagyon szerencsés témaválasztásnak tekintette, mivel eddig érintetlen volt, míg a másik bíráló úgy gondolta, hogy ennek a dokumentumnak nincs történeti forrásértéke. Ignácz Ágoston szerint azért fontos ez az irat, mert ez bizonyítja a két fél közötti kommunikációs kapcsolatot. A zsűri pozitívumként emelte ki, hogy az előadó megvédte a kutatását a bírálattal szemben, sőt, erre külön bátorították is a résztvevőket.
Kopcsák Róbert: A szubmerzív jelentés kognitív nyelvészeti vizsgálata
Kopcsák Róbert a szubmerzív jelentésű „bealszik” ige megvalósulásait elemezte, ami alapján egy sémát hozott létre. Előadásában az aspektus és az akcióminőség elválaszthatatlansága mellett érvelt. Elképzeléseit a „bealszik” ige mellett további példákkal is szemléltette, mint például a „behal”. A kutatás elsődleges célja egy új modell felépítése volt, ezért a dolgozatban nem szerepeltek hipotézisek, viszont azokból majd születhetnek hipotézisek. A jövőben egy korpuszalapú kvantitatív elemzéstől sem zárkózik el. A zsűri és a közönség tagjai is kifejtették a gondolataikat a témákról, intenzív és kulturált vita alakult ki arról, hogy mennyiben jelöl másmilyen időbeli tényezőt a „be” előtag, mint mondjuk az „el” (elalszik). Az előadás 3. helyezést ért el az Általános, leíró és kognitív nyelvészet szekcióban.
Pintér Kitti: A természet mechanikája Németi Pál Carmina című verseskötetében
Németi Pál nevét nagyon kevesen ismerik, ezért is örömteli, hogy Pintér Kitti az ő költészetéről tartott előadást. A bírálatban felrótták, hogy a dolgozatban nincs bővebb összevetés más szerzők munkáival, ugyanakkor az előadó elmondta, ez azért nem történt meg, mert a dolgozat a kötet biopoétikai szempontú (hermeneutikai) vizsgálatára korlátozódott. A Carmina című verseskötetben központi szerepet kap a természethez kapcsolódás. Pintér Kitti a visszatérő motívumokon keresztül szemléltette mindezt, és az is kirajzolódott, hogy mennyire szerteágazó volt Németi költészete. Az előadás a zsűri érdeklődését is felkeltette, lelkesen kérdezgettek Németi munkásságáról. Pintér Kitti 3. helyezést ért el a 18-19. századi magyar irodalom szekcióban.
Roszik Dóra: A tanulási szokások és a tesztszorongás összefüggései 9. és 12. évfolyamos diákok körében
Általános jelenség, hogy a diákok szoronganak egy-egy teszt előtt. Ennek az egyik kiváltója lehet, hogy valaki nem elég biztos a tudásában, nem megfelelő módszerekkel készül fel egy számonkérésre. Ezen sokat segíthet a különböző tanulásmódszertani megoldások elsajátítása, de Roszik Dóra kutatása alapján ezeket a készségeket nem kapják meg az iskolában a diákok. A felmérésben résztvevők közül „összesen 2% mondta azt, hogy hallott már tanulási stratégiákról”. A zsűri észrevétele szerint ez nem biztos, hogy így van, szerintük előfordulhat, hogy a tanárok átadnak ilyesfajta gyakorlati tudást is az órák keretében, csak a tanulók nem veszik észre, hogy ez megtörténik. Az előadásban az is elhangzott, hogy mindkét vizsgált csoportnál jelen van egy olyan tényező, ami miatt nagyobb szorongás állhat fenn, ugyanakkor a zsűri pont ezt kifogásolta, hogy miért két hasonló csoport szerepel a kutatásban. Az előadás a Pedagógiai pszichológia 1. szekcióban hangzott el.
Ez a néhány előadás is tökéletesen szemléltette, hogy mennyire változatos témákban kutatnak az egyetemi hallgatók. Az OTDK remek lehetőséget ad a végzős mesterszakos hallgatóknak, illetve az elsőéves alapszakosoknak egyaránt, hogy megmutassák az eredményeiket, miközben mindenki egyenlő elbírálás alá esik. A tudomány előremenetelét is segíti, hiszen egyaránt jelen vannak a sokat vizsgált területek új megközelítésekkel, illetve az olyan kutatások is, amik eddig teljesen feltáratlan részterületekkel foglalkoznak. Nem kapott mindenki díjat, de minden résztvevő gazdagabban mehetett haza, mivel a szakmai zsűri rendszerint konstruktív kritikával látta el a munkákat, amik segíthetik a további munkát, a fejlődést. Ezekért mindenképpen érdemes részt venni az OTDK-n.
Fotók: Németh András, ELTE Online
